A JEGYZŐ
A JEGYZŐ
A jegyző nem a falugyűlés vagy a városi tisztújítás során választott tagja, hanem alkalmazottja volt a tanácsnak. A falu szabadon, de a földesúr jóváhagyásával fogadta. A 18. században a népesebb falvakban már általánosan alkalmaztak jegyzőket. Feladatköre nagyon sokrétű, hiszen a községi közigazgatással és önkormányzattal kapcsolatban felmerülő minden olyan tevékenységet, amely írásbeli volt, neki kellett elvégeznie. A jegyző feladatköre és ezzel együtt személyének fontossága annál inkább növekedett, minél több feladatot kellett elvégeznie a községnek a földesúr, a 591vármegye vagy az állam javára. Az általa vezetett feljegyzéseket, naplókat az úriszék ellenőrizte, és ez volt a jegyző elleni panaszok fóruma is. Bihar vármegye 1816-ban kiadott utasítása egyértelműen kifejezi, hogy a kisebb helységekben a jegyző tartotta kézben a közigazgatást. Ugyanezen utasítás értelmében a lakosság részéről felmerülő minden ügyes-bajos dologban, kárvallásban jó tanáccsal kell a lakosok segítségére lennie, a kérvényeket is meg kell írnia (Kállay I. 1985: 72; Komoróczy Gy. 1971: 8485).
