IV.
IV.
Zudar János székesfejérvári prépost kirablása. A kuria Bálint bibornokot küldi ki ez ügyben biróul. Egyéb birói szereplése. Felhatalmazást nyer kanonoki stallumok betöltésére. A szentszék jogai az egyházi javak adományozása körül. Bálint bibornok pártfogói szerepe a kuriánál. Alsáni László kanonoksága. Kánoni vizsgálatok. A pécsi egyházmegye belső élete. Pécsi papokból kinevezett püspökök. A káptalani javadalmak betöltése. Idegen javadalmak pécsiek kezén. Idegen papok a pécsi egyházmegyében. A kisebb javadalmak. A lelkipásztorsággal járó jövedelmek. Apáti kinevezések. Javadalmak fölcserélése, elvétele. Szászi Benedek esete. Búcsúk adományozása. Engedélyek gyóntató választására. A defectus lenitatis esetei. A szajki egyház betöltése. Vizsgálat a decsi templom ügyében. A kuria egyéb megbizásai. Az ujlaki tized ügye.
De Alsáni Bálint nemcsak mint panaszost és vádlottat látjuk az oklevelekben szerepelni, hanem mint a szentszék által kiküldött bíróval is találkozunk vele egy ügyben, mely főleg a benne szereplők egyéniségénél fogva érdemel figyelmet.
Zudar János, székesfehérvári prépost, ugyanis – a mint ezt Bonifácz pápának 1391 január 9-ikén kelt levelében olvassuk – előadta a pápánál, hogy őt, midőn egy ízben Székesfejérvárról néhai Erzsébet királyné udvarába ment volna, hogy a királynénál némely ügyeit elintézze, útközben megtámadták és kirabolták. Támadói Garai Miklós nádor vezetése alatt Neunai Treutel János fia Miklós, Kónya fia Frank és Kis Demeter voltak több más társukkal együtt. A kár, a mit szenvedett, elég tetemes volt, nemcsak pénzét rabolták el, hanem elvettek tőle kilencz lovat, melyek értéke 500 aranyat tesz ki, továbbá a kocsit, a melyen ép utazott, arany és ezüst edényeket és egyéb drágaságokat és más ingó tárgyakat, melyeket ő állása díszének emelése czéljából vitt magával, s a melyek értéke az 1000 aranyat meghaladta. Ezzel azonban a támadók nem érték be, hanem a prépostot foglyúl ejtve magukkal hurczolták, s a míg így egyrészt erőszakot követtek el a prépost ellen, másrészt országos botránynak lőnek okozói. A prépost támadói ellen megtette a kellő lépéseket, s pört indított ellenük; egyúttal pedig a pápához fordult a rajta elkövetett sérelem megtorlása végett, kérve, hogy bízzon meg valakit, ki ez ügyben neki elégtételt szolgáltasson. Bonifácz fent idézett oklevelében Alsáni Bálintot bízta meg a vizsgálattal, meghagyva neki, hogy hallgassa ki a feleket és tanúkat, s ha a panaszban foglaltak, a prépost megtámadása, az ellene alkalmazott erőszak és a rablás tényleg megtörtént, akkor vesse a vétkeseket egyházi átok alá. Kimondja egyúttal, hogy a vétkesek mindaddig egyházi átok alatt maradnak, míg kellő elégtételt nem adnak, mire nézve a szentszéknél tartoznak magukat Bálint bíbornok által kiállítandó bizonyítvány által igazolni. A többi, a prépost és ellenesei között egyéb, az oklevélben nem részletezett peres ügyek is forogtak fent; ezekre nézve a pápa a bíbornoknak szabad kezet adott, hogy saját belátása szerint intézkedjék, kimondva, hogy fölebbezésnek ez alkalommal nincsen helye.*
U. ott, I. k. 127. l.
16. GARAI MIKLÓS PECSÉTJE.
Nincs tudomásunk arról, hogy miképen folyt le az ügy, de maga e pápai bulla érdekes világot vet az akkori idők jogi viszonyaira, a mikor a nádor – közfelfogás szerint a király után a törvények első őre – maga vetemedik egy egyházi főméltóság ellen, ily erőszakos eljárásra. Az erkölcsök nyerseségét ez az eset eléggé megvilágítja, de mutatja azt is, hogy Bálint bíbornok tekintélyes állást foglalt el a korabeli magyart országi főpapok között, kik közűl a pápa őt bízta meg az ügy elintézésével.
Egyházi állásából kifolyólag a bíbornok nem egyszer gyakorolt bírói tisztet egyházi személyek fölött. Bonifácz pápa bullái több ily működésének emlékét őrizték meg részünkre. Az első ilynemű esetről 1393-ból van tudomásunk. Tamás kanonok, a csázmai káptalan kincstárnoka,* bizonyos Wulsco fiát, Pétert, ki világi személy volt, megölte. Az egyházi törvények értelmében kanonokságától megfosztatott, s a pápa egy Miklós nevű papra rendelte azt átruházni. A zágrábi püspök illetve helyettese a szentszéktől nyert megbízás ellenére vonakodtak eleget tenni a pápa parancsának. Erre Alsáni bíbornok bízatott meg az ítélet végrehajtásával, de úgy látszik, ő sem járhatott el az ügyben, mert az 1393 október 27-iki bulla szerint a pápa az ügy elintézését Miklós választott potenzai püspökre bízta.* Egy másik ügy volt Prágai János (Johannes de Praga) ügye, kit Bálint bíbornok több rendbeli vétsége miatt megfosztott pécsi kanonokságától. Hogy mik voltak az indító okok erre, azt az oklevél nem mondja meg; az általa bírt kanonokság későbbi sorsáról annyit tudunk, hogy előbb Benedek Balázs fia, pécsi egyházmegyei pap bírta, majd a pápa azt 1396 július 26-ikán Györgynek, Pál fiának, a pécsi káptalan őrkanonokjának adományozta.*
Az oklevélben Thomas Brinneni áll, az utóbbi név valószínűleg elrontott. U. ott, 228/229. l.
U. ott. V. ö. ez ügyre még az 1399 június 20-iki pápai bullát. U. ott, II. k. 137. l.
U. ott, 327. l.
17. IX. BONIFÁCZ ÓLOMPECSÉTJE.
IX. Bonifácz pápa uralkodásának mindjárt első évben Bálint bíbornok azzal a kéréssel fordúlt a pápához, hatalmazza fel őt arra, hogy a pécsi káptalanban, vagy a vele összefüggő társegyházakban kanonokságot adományozhasson. E kérelemnek a pápa 1389 november 12-ikén kelt bullájában eleget tett. Felhatalmazta a püspököt, hogy a pécsi káptalanban, illetve a hozzá csatolt egyházakban két kanonokságról szaabdon rendelkezhetik, kimondva azt, hogy egy kanonoki javadalmat csak egy személy nyerhet el. Az adományozható kanonoki javadalmat csak egy személy nyerhet el. Az adományozható kanonoki javadalmak minőségére nézve a pápa különbséget nem tett, s e tekintetben Bálint bíbornok úgy a pécsi káptalanban, mint többiekben mindjárt a püspök után közvetlenűl következő, illetve a rangsorban legelső méltóság felett rendelkezhetett. Felhatalmazást nyert arra is, hogy az illető személyeket, vagy azok megbízottjait az illető javadalomba beigtathassa, s kimondatott, hogy az illető személyiségére nézve akadályúl nem tekinthető, ha mindjárt több más javadalommal is bír. Az erre vonatkozó rendelkezéseivel netalán ellenkező egyéb, akár püspöki, akár más oldalról eredő rendelkezéseket a bíbornoknak jogában állott érvényteleneknek nyilvánítani s a pápa különösen lelkére köti, hogy az általa kinevezett s javadalmaikba beigtatott személyeket esetleges támadások és zaklatások ellen tőle telhetőleg megvédelmezze.*
U. ott. 13/15. ll.
A római kúria és Magyarország között az érintkezés a szakadás idejében is elég sűrű volt. A kúria hatalmi köre az egyházi ügyek terén ép a XIV. században vált a legnagyobb terjedelművé. Az egyházi élet összes szálai a pápák kezében futottak össze, kik az egyházi javak adományozását, betöltését is a maguk kezébe igyekeztek összpontosítani.
IX. Bonifácz pápa idejéből a szentszék ily jogainak gyakorlásával hazánk területén sürűn találkozunk. A szokást, hogy a püspökök maguk fordulnak a pápához ajánló leveleikkel valamelyik papjuk érdekében, Alsáni Bálint is követte és IX. Bonifácz pápa uralkodásának első éveiben az ő neve fordul elő legtöbbször az ily természetű oklevelekben. Úgy látszik, hogy a hazai főpapok között az ő pártfogása volt a legbiztosabb a kúriánál. De ajánlásaiból látjuk azt is, hogy ő szívén viselte egyházmegyéje papságának érdekeit is, és e meleg érdeklődést nem vonta el a más egyházmegyékbe tartozó papoktól sem.
Alig hogy Bonifácz pápa a pápai trónt elfoglalta, Bálint püspök már közbenjárt nála egyik rokona, unokatestvére János fia László, pécsi kanonok érdekében. 1389 november 9-ikén a pápa a pécsi prépostot utasítja, hogy Lászlót esztergomi kanonokság birtokába segítse, illetve tudatja a préposttal, hogy neki ilyet adományoz. Érdekes ez eset főleg azért, mert a pápai oklevélből értesülünk azokról a kellékekről, melyekről egy ily javadalomra igényt tartónak rendelkezni kell. A pápa szigorú vizsgálatot rendel el, vajjon nevezett László jól tud-e olvasni, jól fogalmazni és énekelni és máskülönben is alkalmas-e erre a méltóságra. Hozzáteszi, hogy az esetre, ha László kanonok énekelni nem tudna, esküdjön meg a prépost kezeibe, hogy egy év lefolyása alatt meg fogja azt tanulni.* Az ő közbenjárására kap a pécsi egyházmjegyebeli papok közül Benedek fia Jakab jövedelme, ha lelki pásztorsággal van összekötve, 25, ha a nélkül, 18 ezüst márkánál több nem lehetett.* Márk fia András a pécsi egyházban nyert javadalmat.*
Mon. Vaticana. Bullae Bonif. I. 3–5. l.
U. o. 12. l.
U. o. 18.
18. A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ KÜLSEJE.
De az érintkezés a szentszék és a pécsi egyházmegye papjai között nem szorítkozott pusztán javadalmak betöltésére. A magasabb egyházi méltóságokat Bonifácz pápa nem egyszer vette igénybe, látta el őket megbizásokkal, melyek részben saját egyházmegyejükre, részben más püspökségük területére vonatkoztak. E megbizatások azon rendszeres eljárásból folytak, melyet a XIV–XV. században a káptalani és egyéb javadalmak betöltésénél követtek. Egy ily javadalom elnyerése előtt az, kinek adományoztatott, vizsgálatnak volt kénytelen magát alávetni, vajjon megfelel-e a kánoni feltételeknek, csak ezután választhatott a javadalmakból, mely után a beiktatás következett. E teendők elvégzésére a szentszék egy, illetve több biztost küldött ki, kik vagy maguk vagy helyettesük által jártak el a reájok bízott ügyben. Ily biztosokul Bonifácz pápa a pécsi egyházmegyebelieket sürűn vette igénybe és pedig nemcsak a pécsi, hanem a többi egyházmegyékre vonatkozólag is. Mint ilyenek szerepelnek Bonifácz pápa bulláiban a pécsi prépost, a pécsi kanonokok közül az őrkanonok, az olvasó és éneklő kanonokok, továbbá a baranyai olvasókanonok, a baranyai főesperes, a pécsi egyház főesperese, a pécsi vikárius, Renden János pécsi kanonok, a pécsváradi, szenttrinitási, szekszárdi, ábrahámi, iváni, báthai és a gotkói apátok, a valkói főesperes, az iregi és a pozsegai prépost, kik a legkülönfélébb ügyekre kapnak a pápától megbizatást.*
A nevek a Mon. Vaticana Bullae Bonifatii IX. két kötetéből vannak összeállítva.
Az ügyek, melyek Alsáni Bálint idejében a szentszéknél megfordultak s melyekben a pápa intézkedik, a legkülömbözőbbek, az egyházi élet minden változataiból, kezdve a kanonoki javadalmak adományozásától egész a gyóntató megválasztásig. Változatos képét tárják az oklevelek elénk az egyházmegye beléletének.
Az egyházi hierarchia egyik legmagasabb fokára, a püspöki méltóságra ebben az időben a pécsi egyházmegyéből is került egy férfiu. Pécsi Benedek, ágostonrendű szerzetest Bonifácz pápa 1395 november 29-ikén a sydoni püspökségre nevezi ki.* János fia, György, pécsi kanonok pedig 1408 február 20-ikán ardsisi püspökké neveztetett ki.*
U. o. I. köt. 307. l.
U. o. II. köt. 410 s kk. l.
A káptalani javadalmak és kanonokságok adományozásánál a pécsi egyházmegye számos esettel van képviselve. És pedig úgy olyan esetekkel, melyekben pécsi egyházmegyei pap saját egyházabeli javadalmakat nyer el, mint pedig olyanokkal, midőn idegen egyházbeli kanonokságra neveztetik ki vagy midőn idegen papot ültetnek pécsi egyházmegyei javadalmakba. Nem sokára, hogy a pápai trónt elfoglalta, Rakodagi Jakab fiát László pécsi klerikust nevezi ki Bonifácz pécsi kanonokká.* Garázda Jánost 1389 deczember 6-ikán pécsi főesperessé neveztette ki.* Tamási Ferencz fia Gergely, Pál fia Mihály, György fia János, György fia Pál, fia János, Miklós fia Tamás, Simon fia Pál pécsi kanonokságot nyernek; Csáki Balázs fia János gyüdi plébánossá és pécsi kanonokká neveztetett ki.* János fiának Mártonnak a valkói, Tamás fiának Péternek az azvágyi főesperességet adományozta a pápa András, valkói főesperes csázmai prépost, Brumenus fia Tamás csázmai custos, utóbbi Zsigmond király közbenjárására pozsegai kanonok lett;* kinek javadalmazása nem is volt valami fényes, mert évi jövedelme nem haladhatta meg a 10 ezüst márkát. A pécsi egyházmegyének kötelékébe tartozók közül idegen egyházmegyékben a következők nyertek kanonoki javadalmat: János fia László, kiről már megemlékeztünk volt, esztergomi, Demeter fia László kalocsai, Domokos fia Demeter boszniai, Miklós fia Balázs fejérvári, János fia Miklós zágrábi Márton fia Miklós boszniai, Harsányi Miklós fia Antal bácsi, Zdenchi Gergely fia Demeter kalocsai kanonokságot kaptak. Ugyancsak az egyházmegyébe tartozó Pozsegai Benedek fia Bálint váradi kanonokká lesz 1392 márczius 26-án s ugyanaz év május 17-én más javadalomra kap adományt az esetre, ha kanonokság nem lenne üresedésben. Voychistii János fia Jakab pécsi klerikus zágrábi kanonokságra, Péter fia Mihály fejérvári, Zsibóti Péter fia, Balázs bácsi, Tamás fia Péter boszniai, Bodrogi Mihály, a czikádori szt. Péter plébánia rektora, kalocsai kanonokságra neveztetett ki. János, Fábián fia pedig Zsigmond király közbenjárására vasvári préposttá neveztetett ki, mely állás 100 ezüst márkát jövedelmezett. István Balázs fia pedig a fejérvári Szent-László-oltár rektorságát nyerte el évi 100 arany forint jövedelemmel. Idegen egyházmegyebeli a pécsi egyházmegye területén több izben nyert kanonoki javadalmat. Így Lőrincz fia Miklós, ki boszniai kanonokságból, Hofenfelsi Ottó, ki a regensburgi egyházmegyéből helyeztetett át pécsi kanonokságba. Gergely fia Demeter bácsi, János fia Miklós zágrábi kanonok volt, mielőtt pécsi kanonokságot nyert. Fábián fia Simon a zágrábi egyházmegyéből neveztetett ki a pozsegai Szent-Péter-egyház kanonokságára, Dubiczai Pál fia Pál ugyanazon egyházmegyéből lett kanonokká, Tamás fia Máté pécsi kanonok pedig a nyitrai egyházmegyének volt tagja.*
U. o. I. köt. 25. l.*
U. o. I. köt. 51. l.
I. kötet 100., 237., 250., 327. l. II. köt. 178., 309., 426., 464. l.
U. o. I. 158. II. 61., 105.
U. o. I. kötet 3., 19., 21., 39., 91., 124., 126., 138., 192., 196., 215., 217., 278., 308. ll. U. o. II. kötet 284., 330., 360., 473., 602. ll.
A szentszék az adományozási jogot plébániák, kápolnák és egyéb javadalmak üresedése esetén sem hagyta érvényesítetlenül. Pál fia Sebestyén, a mohácsi Szűz-Máriáról nevezett plébániát, Szőllősi György a dabóczi plébániát, Hertelendi István fia Benedek, a hagymási plébániát, Ujfalvi Balázs fia István a pécsi várban levő Szűz-Mária-kápolna, Szent-István-oltárának rektorságát, Csöményi Pál fia Dénes az alsó-bácsai, etei Domokos fia Péter az ethei, Imre fia Márton a szécsi, Gredistyei Pál fia István a bogdásai, Gergely fia Illés a sarnói plébániát kapta. Pécsi egyházmegyei javadalmakat nyertek Benedek fia Jakab, Márk fia András, Szilveszter fia Szilveszter, a két utóbbi pécsi kanonok, István fia János, Posagalbari Kelemen fia Lukács, Rudinai István fia János és Árpádi Pál fia András. Azok az esetek, melyekben pécsi egyházmegyei idegen javadalmat, vagy idegen egyházmegyebeli pécsi javadalmat nyert, aránylag ritkák voltak. Oka ennek valószinűleg abban rejlik, hogy az adományozott javadalmak nagyrésze lelkipásztorsággal lévén összekötve, nem mutatkozott czélszerűnek, oda idegen egyházmegyebelieket ültetni. Mindamellett voltak ily esetek, így a pápa György fia Mihálynak váradi javadalmat adományoz, a széplaki plébániát Imre fia Miklós esztergomi pap kaja, György fia márk bácsi plébániát kap. E javadalmakra az adományozás a szokásnak megfelelőleg lelkipásztorkodással kapcsoaltban vagy a nélkül történik. Ha az adományos a megtartott vizsgálat alapján a lelkipásztori működésre alkalmasnak találtatott, az előbbi, ha nem, az utóbbi osztályba tartozó javadalomra tarthatott igényt, minek megfelelőleg javadalmazása is változott.*
Ezek az esetek ugyanott I. kötet 12., 18., 37., 96., 239., 324. ll. II. kötet 5., 46., 95., 288., 291., 303., 307., 308., 420., 430., 433., 434., 445., 447. ll.
Általánosságban a lelkipásztori működéssel kapcsolatos javadalmak évi jövedelme 25, az a nélküli javadalomé 18 ezüst márkánál nagyobb nem lehetett. Voltak azonban kivételek is, igy a széplaki plébánia 32, az ethei 50, a bogdásai 20, a sarnói 100, a bácsi 20, a dubóczi 24, a hagymási 20 arany forint jövedelmet hajtott. A kanonoki jövedelmekre is birunk némi adatokkal. Garázda János pécsi kanonoksága 55, főesperessége 40 arany forintot jövedelmezett, János fia György a pécsi Mindenszentek-kápolnája rektorának jövedelme 50 arany forint volt, András valkói főesperes 100, Tamás Miklós fia 12 ezüst márkával rendelkezett.*
L. az erre vonatkozó adatokat a már idézett helyeken.
Az itt felsorolt eseteken kívül apáti kinevezésekkel is találkozunk. Bonifácz pápa 1402 augusztus 30-án a czikládori, 1402 május 4-én a bátai apátságoknak ad új apátot, az előbbire Tamást, a római Szent-Sebestyén egyház tagját, utóbbira Móricz fiát Móriczot, a pécsváradi monostor tagját nevezve ki.* 1403 június 9-én pedig a pécsváradi konvent kiváltságait erősíti meg, átírva szent Istvánnak, Gézának és Károly királynak e tárgyú kiváltságleveleit.* Pápai káplánságot Miklós szekszárdi apát kapott 1396 november 13-án.*
U. o. II. kötet 455. és 526. ll. V. ö. u. o. 456. és 530. ll.
U. o. 572. s. k. ll.
U. o. II. kötet 4. l.
Javadalom fölcserélésére és javadalom elvételére egy-egy esetről van tudomásunk. 1393 január 1-én a pápa megengedi, hogy Orbán fia Domokos, a pécsi Szent-György-, és Márk fia Péter, a pozsegai Szent-Péter egyház mesterei, kanonoki javadalmaikat kölcsönösen felcserélhetik.* Miklós fiát György pozsegai kanonokot bűne miatt megfosztotta javadalmától.* Ugyancsak e sors jutott osztályrészül Szászi Benedeknek, a széki plébánia rektorának, kinek bűnei egész lajstromot tesznek ki. A pápai irat szerint Szászi Benedek egyháza ingó és ingatlan vagyonát, de főleg a szentek ereklyéit elidegenítette, híveinek a szentségeket nem szolgáltatta ki, mások javait eltulajdonította, egy szűzön erőszakot követett el, egy papot megkínzott és füleit levágta s tetézte mind e bűneit azzal, hogy ágyasától származó fiait az emésztő gödörbe temette, el, hol azoknak holttestére rábukkantak. Midnezekért a pápa szigorú vizsgálatot rendel el, vele a pécsi prépostot bízza meg, reá bízva az ítélet végrehajtását, a javadalomtól való megfosztást is.* Egyúttal ha a javadalomban üresedés állana be, azt Imre fiának Mártonnak adományozza.* A javadalomban tartózkodás alól Gál baranyai főesperes, de Canaziis (?) Roger pozsegai prépost és Mihály fia János, pécsi kanonok mentetett föl, míg a rudinai benczés kolostor tagja, István, a szerzetből való kilépésre és más szerzetbe, esetleg a világi papság sorába való átlépésre kapott engedélyt.* Egy esetben pedig a pápa a pécsi egyházmegyei Szent-Erzsébet ispotály élére kormányzóul, miután kormányzója, Gál, a pálosok rendjébe lépett, világi embert, Lukács fiát Miklóst nevezi ki; ez állás jövedelme a 200 arany forintot túl nem haladta.* Továbbá 1402 márczius 11-én kelt oklevelével megengedi, hogy a váczi káptalan tolnamegyei decsi birtokán, melyet Szent-László király adományozása folytán bir, templomot építhessen és azt alkalmas lelkészre bízhassa.*
U. o. I. kötet 210. l.
A vizsgálat megejtésével és az ítélet végrehajtásával a pécsi prépost volt megbízva. U. o. I. kötet 215. l.
U. o. 332. l.
U. o. 333. l.
U. ott I. kötet 281., 286., 287., II. köt. 409. l.
U. o. I. kötet 228. l.
U. o. II. kötet 427. l.
Tisztán egyházi ügyek terén a szentszék beavatkozásának, befolyásának számos adatát birjuk Bálint püspöksége idejéből. Leggyakoribban búcsúk adományozásával találkozunk a pápai oklevelekben. Így nyer búcsút a zselizi Szent-László-monostor, a nagyfalvi Keresztelő-Szent-János-templom, a harsányi Mindenszentek-egyháza, az ozorai Szent-Margit, a majsai Szent-Péter, a pécsi Szent-Bertalan, a breztoviczi Szent-Márton, a váznoki Szent-Miklós és a váraljai Boldogságos Szűz egyháza. A hosichi ágoston-rendű és a pécsi minorita-rend kolostora a Portiuncula-búcsúban, a szőllősi Szent-Demeter és a bodolai Boldogságos Szűz egyháza a velenczei Szent-Márk templomának búcsúiban részesült.* Mint ebből látható, búcsúk adományozásával Bonifácz pápa elég bőkezűen bánt s e kiváltságai a hitélet fokozására kétségkívül nagyban befolyhattak.
U. o. I. kötet 195. l. II. kötet 96., 236., 238., 239., 250., 267., 273., 280., 296., 302., 327., 342., 396., 443. ll.
A kegyelmi tények közé sorozandók még a gyóntató szabad megválasztására szóló engedélyek, minőket az egyes pápák idejéből mindig nagy számmal találunk. IX. Bonifácznak is több ily engedélye maradt reánk, így az egyháziak közől Demeter, a zápolyai Szent-Miklós egyház rektora, Pozsegai György fia Mátyás, Thonai Péter fia Mihály, Sebestyén fia Pál, Kárászi özvegye, Dombói Domokos fia lászló és neje Margit, Garai leánya, Katalin, részesülnek e kiváltságban.* Hordozható oltár használatára Szeglaki János fia Imre Nempti István fia János és Imre pécsváradi apát kapnak engedélyt.* Anna, János bán fia Gergely özvegye pedig engedélyt nyer arra, hogy hat tisztes kisérőnővel az esztergomi, veszprémi és váradi egyházmegyékben, illetve városokban lévő női kolostorokat látogathassa.*
U. ott. II. kötet. 5., 19., 20., 22. 24., 26., 75., 129., 475. ll.
U. o. II. kötet 514., 587., 593. ll.
U. o. I. kötet 130. l. Ez az Anna alighanem Alsáni Bálint sógornője, testvérének, Gergelynek, János bán fiának özvegye. E föltevésre a nevek, illetve a leszármazás azonossága és nevezett Annának pécsi egyházmegyei hozzátartozása késztet.
Végül az ú. n. «defectus lenitatis» esetek alól váló fölmentésekre is találunk példákat. Így Vörös Sebestyén mohácsi plébános, ki magát emberölésben tartotta részesnek, Neuna Miklós fia Jakab, pécsi tanuló, ki a törökök elleni hadakozásban elkövetett emberölésért, Orbán fia Gergely, ki magát részesnek tartotta abban, hogy egyik kisérőjét megölték, mindannyian megkapták a pápai fölmentést. László fiának Lukácsnak pedig, ki tanulótársát késsel megsebesíté és az tizenketted napra meg is halt, Bálint bibornok útján adott a pápa fölmentvényt.*
U. o. II. kötet 185., 229., 412., 586. ll.
Főpásztori jogát gyakorolta Bálint bíbornok többek között a szajki egyház betöltésében. Ez egyházat a XV. század fordulóján Dombói László újította meg és látta el saját vagyonából a megfelelő javadalmazással. Mint az egyház kegyura, Szajki Imre pécsi egyházmegyei papot mutatta be ez állásra a püspöknek, kit ez meg is erősített.* A más egyházmegyék kötelékébe tartozó személyek közül Raveni Hosszú Gergely és György fia István zágrábi, Pál fia Mihály egri kanonokok nyernek az illető helyeken egyházi javadalmat, ugyancsak a bíbornok pártfogása következtében.*
U. ott, II. k. 345. l.
U. ott, I. k. II. 16. 20. ll.
Az apostoli szentszék megbízása folytán Alsáni Bálint lelki ügyekben és jogi kérdésekben is szerepelt megbízott gyanánt. Az egyházmegyéjéhez tartozó Vehen helység plébánosa, András fia Miklós, azzal a panaszszal fordúlt volt a szentszékhez, hogy a plébániájához tartozó Decs helység lakosai, mely világiak dolgában a váczi káptalanhoz tartozik, Szent-Ilona tiszteletére egy kápolnát állítottak fel, illetve újra alapítottak, miáltal az ő jogköre és érdekei csorbát szenvedtek. A pápa 1403 április 3-ikán Bálnit bíbornokot bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg ezt az ügyet, s a mennyiben a decsi templom alapítása ellen felhozott panasz alapos és jogos, az alapítást semmisítse meg és helyezze hatályon kívül.* Hogy mily eredménynyel járt e megbizatás, adatok hiányában nem tudjuk megmondani. Birtokjogi kérdésre szólt Bálint bibornoknak egy másik megbizatása, melyet 1400 julius 14-ikén nyert a szentszéktől, melyben a pápa utasítá őt, hogy a veszprémi püspök javait az elidegenítéstől védelmezze meg.*
U. ott, II. 514. l.
Mon. vatican, Bullae Bonifatii, II. köt. 224. l.
19. MARÓTI JÁNOS PECSÉTJE.
Végezetül Bálint bíbornoknak még egy ténykedéséről kell szólanunk: az apostoli szék rendeleteinek kihirdetéséről. 1491 deczember 8-ikán kelt pápai oklevél őrizte meg e nembeli működésének egyedüli emlékét. Tamás fia Gergely kalocsai egyházmegyei pap ugyanis, urának, Maróthi János macsói bánnak megbízása folytán, a pécsi egyházmegye területén fekvő Újlak helységben a bornak tizedét szedte be, mely tizedszedésre neki állítólag Zsigmond király adott engedélyt azzal, hogy e tized Maróthi János által a törökök elleni harczra fordítassék. Ugyanekkor Bálint bíbornok közzétette VIII. Bonifácz pápának azt a rendelkezését, mely a tizedek elfoglalóit, valamint pápának azt a rendelkezését, mely a tizedek elfoglalóit, valamint azokat, kik őket ebben tanácscsal vagy tényleges segélylyel támogatják, egyházi átokkal sújtja.
E kihirdetés után nevezett Tamás pap megvált a macsói bán szolgálatából és a szentszékhez fordúlt feloldozás végett, mely a nevezett napon meg is nyert, nemcsak az átokra, hanem az ezen állapotban végzett egyházi funkcióra nézve is.*
U. ott, II. k. 394. l.
