december 5. 336. sz.,
december 5.
336. sz.,
336. sz.,
Swippsz Pepi naplójából
A »tisztelt házbán« voltunk. Mon Dieu! Mennyi lateiner! Minő emberek! Hogyan beszélnek egymás ellen és mégsem eszik meg egymást! Csodálatos!
Má rólunk tárrgyálták! Azáz, hogy csák á mesterrségünkrről – a párrbajról.
Kricsi és Flicsi ázt mondtá, hogy ez egyszer bonton elmenni a párrlamentbe s a kárzatról szemöldök integetéssel csinálni prressiót.
A dolog jól ment, a tisztelt földszinti zártszékek… akarom mondani »ház«, pártunkat fogta s csupán emberölésnek qualifikáltá a duellum folytán előforduló halálesetet. Merci.
Hehehe! Itt minket jobban respektálnak, mint a theatrumban. A noble passziókhoz nem mernek nyúlni, úgy mint a theatrumban…
De mégis sok bosszúságot kellett elnyelni. Mennyire fárragatlan emberrek ezek az ablegátok!
A Szálay az jól beszélt. Perszo obligat szekundánssá a lateinereknek. Ezérrt szólt a párrbajhoz. De mi szükség volt felhoznia azt az ostobá nagy Fricit (burkus királyt), aki ázzt mondta, hogy a párbajt megengedi, de csak ázzon esetben, he egyik fél halva marad, ellenkező esetben ákásztófa a büntetése.
Flicsi megdöffött és ázzt mondta:
– Pepi, ez célzás rád…
A Záy egy kitűnő státusférfi. Látszik, hogy nemes ember… gavallér, és nem közönséges Molnár, aki szemére hányja a törvényszéknek, hogy minket mint »ismeretlen tetteseket« nyomoz ebben a mostani skribler-ügyben…
Hm! A törvényszék ha szemet huny, ákkor tudja legjobban, kik vagyunk!
No, hanem a Simonyi, az oszt demagóg! Jesus! Milyen ember az! Még most is borzong a hátám…
Azt mondja gúnyosan, hogy a párrbaj szábályok talán abból állanak, hogy egyik fél se találjon a golyójával.
Kricsi, ki mellettem állott, pirult el helyettem és oldalba lökött:
– Pepi, ez megint célzás rád…
Dühös voltam. Leugrottam volna satisfactiot kérni, ha fel nem áll á Csémegi. Ez lecsillapított, mert ókos ember.
Igaz, hogy parvenu, – de testestül-lelkestül velünk tárrt. Aztán egy olyan ember, akivel lehet bánni. Kigolyóztuk a kaszinóból – de ő azért mégis csak híve a kaszinónak.
Ezt nevezem én következetes jellemességnek.
Egyszóval jól ván minden. Éljen a párrbaj! Prrovokálom az egész világot.
