december 4. 335. sz.,
december 4.
335. sz.,
335. sz.,
Egy becsületes állampolgár egy közönséges napjának hűséges leírása
Reggel felkelsz, behozzák egy krajcáros stemplivel megadóztatott lapodat, a »Neue Freie Presse«-t (magyar ember levén persze ebből olvasod ki: mi történt Budapesten).
Ha a világ eseményeiről értesültél, s megbotránkoztál a tervbevett adóemeléseken, miket a Presse kilátásba hoz, inasod, akitől pontosan fizeted a luxus-adót, pontosan behozza kávédat, melynek fontjától nem tudom hány krajcár behozatali vámmal vagy megterhelve; ezek után befogatod lovaidat, melyektől megfizetted a községi illetményeket, a kocsidba, melynek ruganyosságáért évi adódat leróttad, és egy sétakocsizást teszel kegyetlenül megadóztatott birtokodon.
Délben visszatérsz falusi lakodba, melytől a házadót el nem mulasztottad kiegyenlíteni, s leülsz étkezni családod tagjaival, kiknek személyadójával szinte nem vagy hátrálékban. A megadóztatott ételeket és italokat jóízűen költöd el, s vendégeddel a tisztelendő úrral, kinek pontosan fizeted a párbért, diskurzust folytatsz a szesz- és cukor-adórul. Lábaid előtt kedvenc kutyád sompolyog az elmaradhatlan pléhéremmel nyakán, mely bizonyítja hogy az öt forintnyi adót őérte is befizetted az adóhivatalban.
Azután rágyújtasz dohányodra, melyet magad termesztettél kertedben, rémséges adót fizetve minden négyszögöl után, s hogy az ebéd meg ne ártson, megadózott puskádat válladra vetve, a saját megadózott földjeiden kibérelt vadászterületre mégysz, míg ebbe is bele nem fáradva, előbb a dűlőúton, melynek fenntartására községi pótlékkal adózol, azután az országúton keresztül, melytől fizeted a közmunka-váltságot, visszatérsz, s miután teljesen ki vagy merülve és az idő is már későre jár, álomra hajtod fejedet, melytől lefizetted a 8 forint fejadót, és azon sóhajtással, hogy »extra Hungariam non est vita« álomba merülsz.
Nagy szerencséd, ha számokkal nem álmodol!
Mert ellenkező esetben felteszed őket a lutriba s álmodtól is adózol a magas államnak.
