november 11. 312. sz.,
november 11.
312. sz.,
312. sz.,
Thaisz Elek ismét életjelt adott magáról. Ezúttal nem fogott el sem a Váci utcán lövöldöző gyilkost, sem konstáblereket nem rejtett el az országház táján, sem Helfy helyett nem fogott csizmadiát, hanem csak egyszerűen elájult a művész-ház ünnepélyes megnyitásán.
Ha a Prém József toasztja előbb ejtődik vala meg, minden gondolkozó ember azt hitte volna, hogy ettől lett rosszul, – s Lenhossék egy nagy könyvet írt volna »az emberi agy beteges kigőzölgésének kártékony hatásáról«.
Így Lenhossék nem fog írni semmit, s Prém írni fog örökké…
*
Az igaz, hogy kegyetlen a sors!
Itt van ez a Pipitz lovag is! Ilyenkor hal meg szegény! mikor az általa hirdetett felfogás érvényesült a magyar képviselőházban is! Milyen diadal lett volna megérnie, hogy Tiszával egy kézre dolgozik. Vagy hogy éppen emiatt vált fölöslegessé. Mundus se expediet! Elég lesz az osztrákoknak egy Pipicz: s az Tisza.
*
Simonyi Ernő is tett végre olyan indítványt, mely egyhangúlag el lett fogadva. –
Azt mondta, hogy rossz a ház levegője, minélfogva jó volna hazamenni.
(Általános helyeslés.)
Mi is azt tartjuk, hogy a házba tisztább levegő kellene, de azt nem a kőszéngőz rontotta meg, hanem az, hogy politirozott fával fűtik.
A közvélemény, hisszük, a választások alkalmával kiszellőzteti egy kicsit.
A mai ülés 12 óra előtt oszlott szét, amint azt konstatálni lehetett a »nemzet óráján«.
Értem a Csatár óráját, melyet ő a hazának ajándékozott a lánccal együtt, nem is gondolva meg, hogy kivált a »lánc« – egészen a Tisza eszméje.
*
Tiszáról már eszmetársításnál fogva is mindjárt eszébe jut az embernek a – kozák. A kozákról a muszka stílus. A stílusról Gyulai Pál. Gyulai Pálról a »Romhányi«. »Romhányi« a »sikertelenség«. A sikertelenségről pedig: Karsz ostroma.
Hát biz az úgy esett, hogy a vitéz muszkák – saját állításuk szerint – a Hafizról elnevezett erődöt nagy diadallal bevették, a törökökben nagy kárt okoztak, s a bevétel tényét igen fényesen hajtották végre.
De ami fő, a bevett várat egész fumigative megint csak otthagyták a törököknek – akiket a jelentés szerint egy lábig lekaszaboltak.
…Csak úgy lehetséges biz ez, aminthogy Háry János két aranyórát kapott a nagy Napóleontól, de amint egyszer az operenciás tenger mellett pókált, – hetykén belehajigálta.
*
Thaisz esete, hogy Prém József elmondandó toasztjától beteg lett, epidemikus járványnak mutatkozik, s az európai diplomaták már is okultak az esetből.
A távíró meghozta a hírt, hogy a lordmayor lakomájára, melyen tavaly Disraeli ama mennydörgős beszédet tartotta, mely az év folyamán különben annak is maradt, ami volt: üres beszédnek, a német, az orosz és az olasz nagykövet nem fogadta el a meghívást.
Előre megbetegedtek attól a toaszttól, amit ott tartani szándékozik Prém József, vagyis akarom mondani – Lord Beaconsfield.
*
Beöthy Algernon helyett egy kiadatlan nyilatkozatot fogalmaztak és köröztek ma a képviselőházban még nálánál is tréfásabb barátai. A nyilatkozat a szerkesztőséghez van intézve s így hangzik:
Tisztelt szerkesztő úr!
A második numerus alatti Kákay Aranyos annyi latin idézetet rak az én számba a »Fény- és árnyképek«-ben, hogy otthon a választókerületemben rám nem ösmernek emiatt s annyira megijednek a tudományomtól, hogy a legigazabb atyámfia is ellenem fog szavazni irigységből, így okoskodván: »hiszen ha te ilyen tudományos ember vagy, Aldzsi, jóravaló pályán is megkeresheted kenyeredet, – nem szükség törvényhozónak lenned«.
Kijelentem tehát, hogy én a »hajtogatáson« kívül, az »amo« és »mensa« szavak kivételével, egy hangot sem értek deákul.
Beöthi Algernon
