november 26. 327. sz.,
november 26.
327. sz.,
327. sz.,
A kódex-viták után
– Nem volt modern dolog tőletek el nem törülni a halálbüntetést – mondja Wahrmannak egy ügyvéd barátja.
– Lehetetlen volt…
– Szeretném tudni, miért?
– Mert Csemegi már előre megrendelte a guillotine-okat. Csak nem hagyhattuk a nyakán.
*
Simonyi E. Mily extręme? Zsedényi is velünk van. Neki sem magyaros a büntető eljárás.
Helfy. Vajon milyet akarna az öreg?
Simonyi E. Valószínűleg egyféle büntetést kívánna applikáltatni minden bűntényre.
Helfy (csodálkozva) Hogyan? Egyfélét?
Simonyi E. A mogyorófapálcát. Ez magyaros is, de meg nem is kerül semmibe. Terem az erdőkben bőven.
Helfy (neheztelve) Ejnye, ejnye, Ernő! Nem tudtál előbb szólni – míg nem beszéltem.
Te ugyan szépen megjártad, Náci, a jogtudósaiddal – szól oda Falk Helfyhez, tegnap a »házban«. Ugyan rád pirított Csemegi! Hogyis ne! Rossit olasz jogtudósnak nézed.
– No, tudod… izé… pedig én… tudom, ösmerem… jó barátom – hebegé Helfy szórakozottan –, de… kö… közelről rövidlátó vagyok.
– Ne beszélj hát ezentúl csak messziről.
