HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Nagy érdeklődéssel hallgattam ezt a vitát. Ha megkérdezik, hogy magam milyen állapotomban szólok hozzá, azt mondhatnám, hogy építőmérnök az eredeti végzettségem, és számomra az volt e vita jellemzője - mutatta az egész Bős-kérdés elmúlt hat évét -, hogy legkevésbé a műszaki szempontok, legkevésbé a szakmai szempontok kerültek szóba. Őszintén remélem, hogy ez az ideiglenes és részleges megoldás legalább közelebb visz minket ahhoz, hogy valóban szakmai megoldás szülessen egy olyan kérdésben, amelyben a politika már minden lehetséges érvet - legalábbis szerintem - elmondott, bár kíváncsian hallgatom majd az utánam felszólalókat is.
Ugyanakkor nemcsak műszaki végzettségem van, hanem újságíróként ezt a témát hosszú éveken keresztül végigkísértem. Ezek alapján szeretnék néhány észrevételt elmondani, ami talán nem hangzott el a vitában, vagy másképp hangzott el, mint ahogy az az én emlékezetem szerint történt.
Az egyik, amit - akármennyire műszakiak vagyunk, vagy nem műszakiak vagyunk - le kell szögeznünk, hogy a folyóvíznek gáttal vagy töltéssel való terelése általában az emberiség történetében hagyományosabb, természetesebb és ősibb módszer, mint dízelüzemű motorral való szivattyúzása. Gondolom, ebben azok is egyetértenek, akik általában a környezetvédelemnek vagy a természetvédelemnek a hívei.
Elhangzottak különböző jóslatok különöző tisztességes és derék környezetvédő mozgalmak részéről - ezekre én még jól emlékszem, mert újságíróként magam szerkesztettem őket:
Elhangzott, hogy Ausztria semmilyen kártérítést nem fog kérni, amennyiben Magyarország környezetvédelmi megfontolások miatt visszalép az építkezéstől. Elhangzott komoly tényezők részéről, hogy Ausztria ellen turisztikai világbojkott lesz, és senki nem fog Ausztriába menni síelni. Láttuk ezeknek a bölcsességeknek a bekövetkeztét.
Hallottuk, hogy Havel elnök - akkor még csehszlovák köztársasági elnökként - ezt a problémát el fogja intézni, és nekünk semmi bajunk nem lesz itt, Magyarországon.
Hallottuk, hogy a világ környezetvédői majd összegyűjtik Magyarország számára azokat az összegeket, amelyek kárainkat rendezni fogják.
Hallottuk nemzetközi jogásztól, hogy Hágában soron kívül fognak dönteni, és '94 táján ez a döntés már meg is fog születni, természetesen a mi javunkra.
Hallottuk továbbá itt most is, hogy ez egy kommunista mű, amit az állampárt kezdeményezett. Egyébként az 1930-as években kezdték el tervezni... Kisgazdapárti képviselőtársaimnak ajánlanám figyelmébe egy bizonyos dr. Mistét Endre nevű mérnök állásfoglalását, aki kisgazdapárti miniszter volt, később a Magyar Közösség-perben őt a kommunisták valóban meghurcolták, bebörtönözték nyolc évre. Persze, nehéz egy bírói ügyben jóslatot tenni, de ő többé-kevésbé bekövetkezhető dolgokat jósolt, amikor azt mondta: a hágai nemzetközi bíróság döntését nem tanácsos megvárni, mert a legvalószínűbb döntés előre látható. Ez pedig: a magyar fél terhére a nemzetközi szerződés felbontása fog megemlítődni, a szlovák fél terhére pedig a C-változat önhatalmú megépítése lesz, amelyet felrónak. Tehát nyilvánvalóan nagyjából egy kompromisszumos döntés fog születni jó néhány évvel később. Az embereknek azonban addig is élni kell a Szigetköz mellett, és gondolom, hogy ez az országgyűlési határozat ezt szolgálja, és semmi mást.
Annyit még mindenképpen hozzátennék, hogy kaptunk - gondolom, képviselőtársaim is - egy állásfoglalást, amely arra szólít fel bennünket, hogy ezt az országgyűlési határozatot semmiképpen ne fogadjuk el. Ez többek között a fenékgát hátrányaként írja azt, hogy növelné a szlovákiai tározó töltéseinek állékonyságát. Nos, tisztelt Ház, ha a Duna másik oldalán, északon, hottentották élnének, talán akkor sem kellene szomorkodni, hogy nem fogja őket elsodorni az árvíz. Azonban szeretném ellenzéki képviselőtársaimat emlékeztetni arra - amire egyébként Torgyán József természetesen utalt -, hogy a Duna északi oldalán is zömében magyarok élnek. Amennyiben tehát ez a rendezés ideiglenesen az ő hasznukat is szolgálja, akkor gondolom, ezért csak nem tiltakozhatunk ez ellen a döntés ellen.
A hágai bíróságra való várakozással kapcsolatban engedtessék meg egy evangéliumi idézetet mondanom: Krisztus azt mondja, hogy a szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért. A bíróságok vannak az emberekért, és nem az emberek a bíróságokért.
(18.50)
Nem az a dolgunk, hogy éveken át várakozzunk, hogy majd születik egy bírói döntés, és addig ne tegyünk semmit. Ugyanis a hágai bíróság tudtom szerint nem magasabb fórum, mint a magyar nép érdeke. Gondolom, ezzel sokan egyetértenek ebben a Házban.
Azt hiszem, az is nagyon fontos dolog, hogy erről a helyről valaki egyszer kimondja, hogy az a kampány, amely a magyar vízépítő mérnökök, a magyar műszaki társadalom ellen folyt, lehet, hogy jóindulatúan kezdődött, lehet, hogy voltak benne igazságos részletek is, alapvetően azonban igaztalan politikai túlzás volt. Én eredeti szakmám miatt nagyon sok vízépítő mérnökkel találkoztam, és mondhatom önöknek: mindegyik hazáját szerető, tisztességes ember.
Egyébként politikailag többségük konzervatív gondolkodású, és nem a mi szavazóink - főleg az idősebbek. Ezzel együtt azt kell mondanom, amit ők elképzeltek, amit ők elgondoltak, azt lehet bírálni, lehet - főleg szakmai, műszaki szempontok alapján - vitatni, ellenük azonban politikai hecckampányt folytatni nagyon szerencsétlen.
Én mint a Demokratikus Charta szóvivője, több társammal együtt szerveztem néhány tüntetést. Tudom, mi kell ahhoz, hogy százezer ember összejöjjön. Kívánom a Duna Körnek, hogy szervezzen tüntetést - szabad demokráciában élünk. Hogy hányan fognak elmenni ilyen tüntetésre, talán nem jósolnám meg.
Hogy ne tűnjek túlságosan kormánypártinak, meg kell mondanom, nekem egy komoly ellenérzésem van ezzel a határozati javaslattal szemben: elkésett. Augusztusban-szeptemberben itt kellett volna látnunk a szigetközi lakosság és az egész ország érdekében. Ez lett volna. Köszönöm szépen. (Taps.)
