DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár úr reagálására szeretnék észrevételt tenni. Arra hivatkozott, hogy sem a jogalkotási törvény szelleme, sem írott szövege nem tartalmazza azt, amit én elmondtam.
Tisztelt Államtitkár Úr! El tudja ön képzelni, hogy Magyarországon akár a sajtószabadságról, akár a büntető törvénykönyvről szóló törvény kerettörvény legyen? Azért nem lehet elképzelni, mert alapvető jogokat és alapvető kötelezettségeket tartalmazó törvények.
Elképzelhető alacsonyabb szintű rendelet mind a kettő mellett, ha az alapvető jogok nem lényeges részére vonatkozóan valamiféle végrehajtási rendelet szükségeltetik.
(13.20)
De az alkotmány kizárja annak lehetőségét, hogy alapvető jog lényeges tartalmát meghatározhatná más jogszabály, mint törvény. Ezt csak törvényben lehet megfogalmazni.
A szellemével azért sem tudnék egyetérteni, mert nem tudok elképzelni olyan anyagot a minisztériumban, tisztelt államtitkár úr, amelyet önök megküldenek véleményezésre társadalmi és szakmai szervezeteknek, és ezt önök nem biztosítják az országgyűlési képviselőknek munkájuk segítése érdekében, hiszen a kormány az Országgyűlésnek felelős. Tehát az a kifogás, hogy a jogalkotási törvény 32. §-a csak azt jelenti, hogy véleményezésre kell megküldeni más érdekvédelmi szervezeteknek és nem az országgyűlési képviselőknek, ez azért nem fedi a valóságot, mert a jogalkotási törvénynek több szakasza van, és a 18. § is arról szól, hogy a jogszabály megalkotása előtt mi mindent kell megtenni a jogszabály megalkotásáért felelős tárcának, és erről a jogalkotót tájékoztatni kell. Ebbe a körbe viszont az is beletartozik, ha a véleményeket, a végrehajtási rendeleteket elküldte véleményezésre az érdekvédelmi és szakmai szervezeteknek, arról a képviselőket tájékoztatni kell. Annál is inkább furcsa ez a kifogás, hangsúlyozom, mert alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket érintő törvényről van szó, és önök úgy akarnak keret formában szabályozni, hogy nem tudjuk, hogy a lényeges tartalma mit jelent majd.
A másik észrevételem az lett volna államtitkár úrnak, hogy olyan esetekben, amikor törvényben kell szabályozni, és nyilván azért nyújtotta be a kormány ezt a törvényt, mert elfogadta azt az érvet, hogy mindaz, ami ebben benne van, törvényi szintű szabályozás legyen, ezért nyújtotta be; de azért nyújtotta be hiányosan, mert más jogszabályokkal akarja pótolni. De ha önök elfogadják azt, hogy ezeket az alapvető jogokat törvényben kell szabályozni, akkor bizony rendeleti kormányzásnak nincs helye azokon a területeken, ahol alapvető emberi jogokat kellene vagy kell érinteni.
Még kihasználva a fél másodpercet szeretném elmondani, hogy államtitkár úr tévesen hivatkozott arra, hogy szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményének kikérése és beépítése után figyelembe is vették az ő véleményüket, hiszen kezemben tartok egy kivonatot az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat véleményéből és a Magyar Orvosi Kamara véleményéből, amely legalább tíz ponton cáfolja mindazt, amit államtitkár úr elmondott. Az idő rövidségére tekintettel csak kiemelve: a teljes lakosságot érintő elosztórendszer-átalakítás a megfelelő konszenzusok nélkül nem végezhető el; a koncepció kialakításában még az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat sem vett részt... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Elnézést, hogy elfogyott az időm, de át fogom nyújtani államtitkár úrnak ezt az összesítést.
Köszönöm a figyelmüket.
