HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Igyekszem nagyon rövid lenni. Kizárólag azért szeretnék hozzászólni, mert az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése is tárgyalta ezt a kérdést. Fél napon keresztül egy nagyon izgalmas vita volt, amelyben magam is hozzászóló voltam, és Bogár László képviselőtársammal együtt több módosító indítványt is adtunk be néhány hónappal ezelőtt Strasbourgban. Ennek a vitának a lényegét szeretném - valóban csak két-három percben - önökkel is megosztani.
Azt gondolom, ahogy az államtitkár asszony mondta, hogy a Charta Egyezmény legfontosabb tartalma természetesen az, hogy az energiapiacot liberalizálja, és hozzáférhetővé teszi a volt Szovjetunió energiapiacát a szabad világ piacgazdaságai számára. Ugyanakkor, ahogy az elnök úr az elég hosszú címmegjelölésben közölte is, ezzel kapcsolatban az energiahatékonyságról és annak környezeti vonatkozásairól is szólnak ezek a megállapodások. Nagyon fontos hangsúlyozni azt, hogy a megújítható energiaforrások és az energiahatékonyság kérdése valóban a jövő évszázad, valóban környezetünk és az emberiség túlélésének egyik alapvető kérdése.
Az energiának ugyebár két fajtája van. Az egyik - ha szabad ezt a kifejezést használni - az egyszer használatos, amely kibányászása, kinyerése után elégetésre kerül, felhasználása közben káros mellékanyagokat bocsát ki, pusztítja a környezetet, hozzájárul a légkör általános felmelegedéséhez, a klímaváltozáshoz, egészségkárosító és hosszabb távon az egész emberiség túlélését veszélyezteti. Ezek az úgynevezett fosszilis energiák, amelyekkel szemben a környezetvédők - legalábbis a valódi környezetvédők - a világon mindenütt fellépnek. Másrészt vannak a megújítható, tiszta, környezetbarát energiaforrások, olyan természeti erők, amelyek a Teremtő jóvoltából fogyhatatlanul állnak rendelkezésünkre: a szélenergia, a napenergia, a vízenergia.
(11.10)
Ezzel kapcsolatban tervezik Nyugat-Európában egyre többen és komoly politikai körökben is egy olyan adóreform megvalósítását, amely a munkajövedelem-, a személyi jövedelemadó helyett hosszú távon a környezetre káros energiaforrások, elsősorban az ásványolajtermékek felhasználását adóztatja meg. Igen komoly adót kellene kivetni e koncepció szerint a környezetet károsító emisszióra, a környezetre veszélyes melléktermékek kibocsátására, a szemét és a hulladék előállítására. Például olyan áfarendszer kellene, amelyben az újrafelhasználható anyagokból készült termékek forgalmi adója lényegesen kisebb, mint az egyszer felhasználható és káros melléktermékeket előállító termékeké.
A filozófia csakis az lehet, tisztelt képviselőtársaim, hogy pénz végeredményben végtelen számban nyomtatható a bankjegynyomdákban, de a természeti értékek nem teremthetők újjá. A következő évtizedekben ezért az energiapolitika lesz a kultúra, a civilizáció túlélésének talán legfontosabb kérdése. Optimista emberként őszintén remélem, hogy a következő ciklusban a hazai környezetvédelemnek ez lesz a legfontosabb témája, a megújítható energiaforrások és az energiahatékonyság kérdése. Örülök, hogy elénk került ez a hosszú nevű határozat, és én magam abban a reményben fogom elfogadni, hogy egyre inkább környezetbarát energiapolitikát folytat egész Európa, és benne Magyarország is.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
