GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Kérem, ne utasítson rendre, de hadd éljek azzal a lehetőséggel, hogy úgy látom, e törvénynél is Czomba államtitkár úr képviseli a kormányt. Ne haragudjon, államtitkár úr, én örültem volna, ha arról a 21. pontról mond legalább egy mondatot.
Visszatérve a kisadózó vállalkozásokra: azok az indítványok, amelyek előttünk vannak, mondhatnám azt is, hogy jók. Egyrészt el kell mondani azt, hogy itt is kiderült, hogy egy kapkodás történt; bizony nem csak azért, mert különböző időpontokkal terhelték meg a kisadózó vállalkozásokat, ezzel megnehezítve számukra a jogkövetést, az adminisztrációs feladatokat. Hiszem, hogy ez a kör is részese lehet annak, hogy a magyar gazdaság versenyképessége növekedjen, ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy az ő ilyen irányú terhük csökkenjen.
Amiben gondot látok; azt, hogy január 20-át általában kicserélték február 25-re, ami az adóbevallásoknál most már hosszú ideje létező időpont, ahogy mondtam, jónak tartom. De, tisztelt államtitkár úr, az adóalanyiság megszűnése az 5. § (1) bekezdésében nagyon tételesen szerepel, hogy melyek ezek a pontok. De létezik egy olyan pont, ami kimondja ezt az ominózus 6 millió forint fölötti összeget, hogy aki átlépi a 6 millió forintot, annak megszűnik az adóalanyisága. Ebből fakadóan én tisztelettel kérem, hogy a 2. számú ajánlási pontot alaposan nézzék át, mert annak (1) bekezdésével nincs gond. Elfogadható az a (2) bekezdésben, hogy amikor az adóalanyiság megszűnik - és tételezzük fel, mindegy, hogy ilyen okból, akár halálozás vagy a 6 millió forint túllépése miatt -, itt nyilatkozatot kell tennie 30 napon belül.
Igen, csak a nyilatkozat már bevételről is szól. Tehát egy másik helyen a nyilatkozat tartalmát meghatározzák, holott azt gondolom, ennek a nyilatkozatnak csak arról kellene szólni, hogy megszűnt az adóalanyisága, és ebből kellene következni egy olyan időpontnak, amikorra neki el kell számolni az adókötelezettségével. Ezt szeretném még tovább cizellálni, mert ha valakinek abból az okból szűnik meg, hogy átlépte a 6 millió forintot, azt gondolom erről mint kisadózónak, tényleg igaz az, hogy a tárgyhónapot követő, vagy ha ez így fontos, hogy 30 nap, de azt gondolom, jobb lenne, ha igazodna ahhoz, hogy általában a tárgyhót követő hónap 20-ig elszámol. Lehet, hogy azt kellene mondani, hogy két hónap, hogy a nyilvántartásait, mindent rendezzen úgy össze, hogy az állami adóhatóság, amikor ezt ellenőrzi, mert nyilván ellenőrizni fogja, mint ahogy ez történik minden egyes megszűnés esetében… - de kellene mindenképpen egy olyan utalás, hogy amikor ez amiatt szűnt meg, hogy elérte a 6 millió forintot, akkor az adózás rendjéről szóló törvény általános szabályai lépnek érvénybe.
(20.20)
Igaz, hogy ez a törvény kimondja, hogy hány százalékos kulccsal kell majd adót fizetnie, de hiszem, hogy rá ugyanúgy igaznak kellene lenni, hogy adóelőleget kell fizetni, esetleg év végén adófeltöltést, mert azt hiszem, hogy az az adómérték, ami itt szerepel, adott esetben lehet megrázó is egy adott vállalkozás számára, ha ezt neki év végén vagy az év végét követően február 25-éig kell befizetnie egyetlen összegben.
Tehát még egyszer azt kérném, hogy tegyünk különbséget aszerint, hogy az 5. § (1) bekezdése szerinti adóalanyiság-megszűnés és a (3) bekezdésben ez az ominózus 6 millió forint, és másképp kelljen elszámolnia egyik esetben és a másikban. Mert például az adózó halála esetén teljesen természetes, hogy elszámolnak rövid időn belül, mert ott nincs, aki folytassa, de más a helyzet, amikor az, hogy a vállalkozás beindult - tételezzük fel, és ezért mondtam az elején, hogy versenyképesek lesznek ezek a vállalkozások vagy közülük néhány -, ez ugyanolyan, mint az általános forgalmi adó esetében. Tehát nem kell mást tenni, csak onnan át kell emelni a példát, mert ott is igaz: amikor valaki átlépi a küszöböt vagy a felső értékhatárt, akkor rá attól kezdve az általános szabályok érvényesek. Ez a jogkövető magatartás szempontjából is, azt gondolom, sokkal érdekesebb. Ha netán valaki könyvelőt alkalmaz, mert nyilván amikor az adóalanyiság a felső küszöb átlépése miatt szűnik meg, olyan adózási és egyéb nyilvántartási kötelezettségei lépnek föl, amit már nem valószínű, hogy saját maga el tud végezni, miközben a törvényjavaslatban szereplő egyszerű bevételi nyilvántartást, amelyet, ha jól emlékszem, a 11. § tartalmaz, bárki saját maga is tudja végezni. De tudnia kell azt, hogy abban a pillanatban, ha bekövetkezik ebből az okból az adóalanyiság megszűnése, akkor rá olyan kötelmek vonatkoznak.
Még egy mondat, amit az általános vitában is elmondtam, és most is azt gondolom, hogy a törvény arról rendelkezik, hogy milyen juttatásokat vált meg ezzel a tételes adóval, de hogyan teljesíti azokat a kötelezettségeit, mint a bejelentési kötelezettség, hogy például a társadalombiztosítási szolgáltatások járnak az adott munkavállalónak. Azt gondolom, erre is kellene gondolni akkor, amikor a 2. ajánlási pontról beszélünk.
Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
