NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európa Tanács elnöksége 2021 májusától júniusig (sic!) fog tartani, és ebben az időszakban fog sor kerülni mellesleg a visegrádi négyek magyar elnökségi időszakára is, amely idén júliustól jövő év június végéig fog tartani. Tehát két nagyon fontos elnökségi teendőt fog ellátni egyidejűleg Magyarország, amely fokozott nemzetközi figyelmet fog eredményezni Magyarország irányában, de ne feledjük el, hogy ez egyidejűleg megnövekedett mozgásteret is jelent a magyar külpolitika, a magyar diplomácia számára.
Az Európa Tanács 1949-ben alakult, tehát az egyik legnagyobb múlttal rendelkező európai integrációs szervezet az európai egység erősítése, az emberi jogok, a kisebbségi jogok, a demokrácia és a jogállamiság jegyében. Ez az Európa Tanács legfőbb feladata, és az európai egység gondolata iránt elkötelezett európai emberek kitüntetett figyelemmel követik nyomon az Európa Tanácsban zajló tevékenységeket, mint ahogy egyébként más európai egységet szolgáló szervezet esetében is így van ez.
Érdekes aktualitása a már említett egybeeséseken túl a magyar elnökségnek, hogy egybeesik az Európai Unió jövőjéről szóló vitával is, amely most néhány nappal ezelőtt, május 8-án vette kezdetét több hónapos várakozás után, és az Európai Unió jövője és az európai jövő természetesen nem ugyanaz. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezt világosan el tudjuk választani, és lássuk azt, hogy Európa jövőjével nem lehet csak az Európai Unió perspektívájából foglalkozni. Az olyan szervezeteknek, mint adott esetben az Európa Tanács, van ehhez a vitához hozzátennivalója. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a tágabb Európa is szót kér az Európai Unió jövőjéről szóló vitában. Megjegyezném, hogy az Európa Tanácsnak 47 tagállama van, és több mint 800 millió polgára van. Majdnem kétszer akkora méretében, mint az Európai Unió, és szükséges, hogy az európai jövőről szóló vitában Európa másik fele, az Európai Unión kívüli fele is szót kaphasson.
Magyarország 1991-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, éppen harminc éve. Az európai egységesülés folyamatába Magyarország az Európa Tanácson keresztül lépett be. Mondhatnám azt is, hogy az európai kapu, Európa kapuja számunkra az Európa Tanács volt, és nagyon sok ország van még így ezzel, hogy elsőként az Európa Tanácsnak lettek a tagjai, és ezt követően léptek előre fokozatosabban a szorosabb európai integrációs keretek közé. Európa újraegyesítése mind a mai napig nem zárult le. Fontosnak tartom, hogy úgy tekintsünk az Európa Tanács tagállamaira, mind a 47 tagállamra, hogy potenciálisan az Európai Uniónak a tagjai lehetnek.
Fontos tehát gondolkodnunk azon is, hogy mi a kapcsolat és mi a munkamegosztás az európai egységet szolgáló egyes szervezetek között, így az Európa Tanács és az Európai Unió között mindenekelőtt, de természetesen az EBESZ-t és más, európai integrációt szolgáló szervezeteket is figyelembe kell venni. Ebből a szempontból egy nagyon fontos kérdés, hogy a lisszaboni szerződés előírja azt, hogy az Európai Uniónak csatlakoznia kell az európai emberi jogi egyezményhez, és az európai emberi jogi egyezmény, mint tudjuk, meghatározó fundamentuma az Európa Tanács működésének, hiszen az Európai Emberi Jogi Bíróság működésének a hátterét az európai emberi jogi egyezmény képezi. Amikor az Európa Tanács prioritásairól beszélünk, akkor tekintettel kell lennünk ezekre az adottságokra is, amit adott esetben a lisszaboni szerződés ír elő.
Az Európa Tanács költségvetési, financiális helyzetére nem kívánok különösebben most visszatérni. Az elmúlt években nagyon komoly viták övezték, miután Oroszország is és részben Törökország is felfüggesztette a befizetéseit, de Magyarország különösképpen az Európai Ifjúsági Központ budapesti székhellyel működő szervezetének, intézményének az otthonaként az egyik legjelentősebb befizetője az Európa Tanácsnak. Ezért is azt gondolom, hogy az a prioritás, ami a jövő generációival kíván foglalkozni, az elkövetkezendő fél esztendő során az öt prioritás egyike, nagyon jól illeszkedik ahhoz az egyszerű tényhez, hogy Budapesten van az Európai Ifjúsági Központ, amely egyébként számos rendezvénynek, eseménynek helyet is fog kínálni.
A költségvetési ráfordítások vonatkozásában hangsúlyoznám azt, hogy konferenciák, kiállítások, koncertek, tehát egy nagyon összetett kultúrdiplomáciai tevékenység fog kapcsolódni a magyar Európa tanácsi és V4-es elnökséghez is, hiszen itt némi szinergiáknak a megvalósítására is lehetőség fog nyílni. Magyarország és Európa jövője szorosan összefügg, és jó alkalom arra, hogy megismertessük magunkat az Európa Tanács tagjaival, az Európa tanácsi intézményekkel ennek a félévnek a során. Magyarország egyszer töltötte be ezt az elnökségi feladatot, 1999-ben, és azokat a tapasztalatokat is föl tudjuk használni a mostani elnökségünk során.
A magyar prioritások sorában az első helyen nem véletlenül a nemzeti kisebbségek kérdése szerepel. Az Európa Tanács konvenciói, így különösen a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta az európai kisebbségvédelmi rendszer pilléreinek tekinthetőek, de szeretném megemlíteni, hogy kivette ennek a kisebbségvédelmi rendszernek a kiépítéséből a maga részét a parlamenti közgyűlés is a legkülönfélébb ajánlások elfogadásával.
(18.30)
Számos magyar parlamenti képviselő tüntette ki magát az elmúlt évtizedekben. Meg szeretném említeni Kalmár Ferenc képviselőtársunk, Hoffmann Rózsa képviselő asszony nevét, és a legutóbbi közgyűlésen Kovács Elvira nevével fogadott el egy rendkívül fontos kisebbségi vonatkozású jelentést az Európa Tanács a kisebbségek védelméről. De idesorolhatóak az olyan elhíresült, a kisebbségvédelem szempontjából kardinális jelentések is, mint a 1201-es ajánlás vagy éppen az Andreas Kluth nevével megszületett európai autonómiajelentés, autonómiaajánlás, amely folyamatos hivatkozása a magyar nemzetpolitikának, amelynek középpontjában a kisebbségek kollektív jogai és az autonómia iránti elkötelezettségük támogatása rejlik.
Az Európai Unió sajnálatos módon ezen a területen meglehetősen keveset teljesített, az európai kisebbségvédelmi rendszernek az Európai Unión belüli lába meglehetősen csenevész, és egyfajta ellenséges magatartást is érzékelünk folyamatosan. Legutóbb a polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban tapasztalhattuk ezt. A nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés, gyerekkori nevén Minority SafePack, illetőleg a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés vonatkozásában is megtapasztalhattuk ezt; egyfajta vesszőfutással is felért, ami ezeknek a polgári kezdeményezéseknek a sorsa volt.
A Kovács Elvira által megfogalmazott jelentés jó ellenpéldája ennek, és bízunk abban, hogy az elkövetkezendő hónapokban a Miniszteri Bizottság válasza is megszülethet a magyar miniszteri bizottsági elnökség koordinációjában. Fontosnak tartom, hogy a jelentésnek azok a kitételei máig aktuálisak, nem haltak el, és érvényben vannak a kisebbségvédelmi normák az Európa Tanács szintjén: az anyanyelvi oktatás biztosítása az óvodától az egyetemekig, vagy a szerzett jogok tiszteletben tartása. Itt az elmúlt időszakban azt tapasztalhattuk, hogy az olyan kétoldalú vitáinkban, amit például Ukrajnával folytattunk, ennek az Európa tanácsi kisebbségvédelmi normarendszernek a szerepe megkerülhetetlen volt; fegyverként szolgáltak a magyar diplomácia kezében ezek a normák.
Fontosnak tartom, hogy ennek a prioritásnak a jegyében a magyar miniszteri bizottsági elnökség konferenciasorozatot szervez. Bízom benne, hogy ez a konferenciasorozat hozzájárulhat a már említett európai kisebbségvédelmi rendszer jövőjének a felvázolásához. A vallásközi párbeszéd mint prioritás, és a jövő kihívásai mint egy másik fontos prioritás nem kevésbé kerülik el a figyelmünket.
Itt a jövő kihívásaival kapcsolatban a digitális átállásra és a kibervédelemre szeretnénk a figyelmünket összpontosítani, annál is inkább, mert a budapesti egyezmény, ami a kibervédelemmel foglalkozik, éppen 20 éves, fővárosunk nevét viseli, és előkelő állapotban van immáron egyfajta kiegészítő jegyzőkönyvnek a véglegesítése. Bízom benne, hogy erre is sor kerülhet, és megkezdődhet az aláírásra történő megnyitása ennek a kiegészítő jegyzőkönyvnek.
Mint ahogy a prioritásaink sorában a környezetvédelmi emberi jogok területén is izgalmas fejleményeknek vagyunk a szemtanúi, hiszen a klímaváltozás eredményképpen egyre elterjedtebb az a nézet, hogy az emberi jogok nyelvén is megfogalmazható az egészséges emberi környezethez való jog, és ennek is szerepe lehet az emberi jogi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvei sorában.
A jelenlegi parlamenti közgyűlési vezetés kifejezetten elkötelezett ezen a területen, és úgy gondolom, hogy kiváló együttműködésre nyílhat lehetőség a magyar elnökség és az Európa Tanács között ezen a területen.
Végezetül, a politikai nyilatkozat, amely előttünk fekszik, egy politikai konszenzust tükröz, és a diplomáciában különösen fontosnak tartom azt, hogy hangsúlyt helyezzünk a politikai konszenzus megteremtésére. Az eredményességnek nagyon fontos előfeltétele, hogy a pártpolitikai tényezők között minél szélesebb konszenzus alakuljon ki. Mi, a Parlamenti Közgyűlés 14 képviselője, ezt a konszenzust az elmúlt időszakban egymás között meg tudtuk alkotni, és bízom abban is, hogy a Budapesten megrendezésre kerülő állandó bizottsági ülés a jövő héten, valamint a Bureau vezetőségi ülés, szintén budapesti helyszínnel a jövő héten, valamint a Parlamenti Közgyűlés elnö-kének és főtitkárának budapesti látogatása jó alkalom lesz arra, hogy demonstrálni tudjuk azt, hogy az alapvető kérdésekben, ami az Európa tanácsi prioritásainkat illeti, egyetértés van a magyar parlamenti pártok között.
Ezáltal azt is tudjuk garantálni vagy jelezni, hogy a parlamenti diplomácia jól egészíti ki a magyar külügyi diplomáciai érdekérvényesítést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
