3. Üledékes kőzetek a kristályos kör külsejében.
3. Üledékes kőzetek a kristályos kör külsejében.
Fordúljunk most az ó kristályos kőzetek képezte kör külső szélére rakodott üledékekhez. Nyugatról és éjszakról azok a monarchia határán túl esvén, itt szóba nem jönnek; délen és csekély előfordúlásokat leszámítva, Alsó-Ausztriában, valamint déli Morvaországban közel Brünnig, az ó kristályos kőzetek közvetlenül az Alföld felszínét képező Neogen-rétegekkel jönnek érintkezésbe, csak éjszaki Morvaországban és Sziléziában látunk az ó üledékes kőzetekből egy széles tömeget, mely dél-nyugatról éjszak-keletre csapván, ámbár a Morva-mezőn hosszabban meg van szakadva a felszínen, mégis könnyen összefüggő s a kristályos hegységre telepűlő öv gyanánt ismerhető fel. Összetételre nézve azonban a Csehország belsejében lévő üledékes kőzetektől merőben eltér. Silur itt nincs, a legrégibb, már félig kristályos, de azért kövületeket tartalmazó rétegek a Devon sistemába tartoznak; kőzetei legnagyobb részt Agyagpala, Kvarczit és Homokkő, valamint alárendelten Mészkő, melyen eruptiv Diabas tör át sokszor és gyakran Tufa- meg „Schalstein”-rétegekkel váltakozik. Ez övnek csak a déli részében, Brünntől ÉK.-re, az ú. n. Morva-Svájczban találjuk a Devon Meszet nagyobb önálló tömegekké fejlődve, melyek nemcsak a tájkép felszíni jellegére vannak hatással, hanem számos kisebb-nagyobb barlangjaikkal, szikla-tölcséreikkel és földalatti vízfolyásaikkal a Karszt-tüneményekre emlékeztetnek.
A Vergotsch bazalthegy.
Lichtenfels Edétől
A Devon sistema rétegei felett Carbonos kőzetek vannak, de nem édesvízi képződmények, mint Csehország belsejében, hanem, miként részben tengeri állatok maradványai bizonyítják, sós vízből ülepedtek le. A képződmény egy mélyebb tagja kemény Agyagpalából áll, melyet itt-ott házfödésre használnak. Ezt a Devon Agyagpalától kőzettani tekintetben nagyon bajos megkülönböztetni; a geologiában Culm-pala néven jár, a productiv Kőszénréteg-szakaszoknak alapját képezi a felső sziléziai nagy Kőszén-medenczében, a melynek széléből csak két darab, nevezetesen Morva-Ostrau- és Krakónál esik monarchiánk területére.
Morvában és Sziléziában a Carbonos rétegek fölött fiatalabb Mezozói üledékeket nem ismerünk; ellenben Krakó táján ily üledékek nagy vastagságban vannak kifejlődve. Különösen érdekesek ezek az osztrák geologusra nézve, mert annak csak itt van alkalma a honi területen a Trias és Jura sistemát azok közönségesen szabályszerűnek tekintett éjszak-európai kiképződés-módjában tanúlmányoznia. A Trias a maga három emeletében mint Tarka-homokkő, „Muschelkalk” (Kagylós mész) és „Keuper” van meg. A Jura legalsó emelete, a Lias, hiányzik ugyan, de megvan a más két felsőbb emelet, és pedig a barna Jura vagy Dogger, többnyire homokos és agyagos, a felső Jura vagy Malin világos Mészkő-képződmények által képviselve. A „Muschelkalk” tartalmaz Vasérczeket, valamint Ólom- és Horgany-ásványokat, melyeket ha nem oly nagy mértékben is, mint a szomszéd felső Sziléziában, de monarchiánk területén is fejtenek.
