I. SZÍN.

Full text search

London. Eastcheap.
Nym és Bardolph jönnek.
BARDOLPH.
Isten hozta, Nym káplár.
NYM.
Jó reggelt, Bardolph hadnagy.
BARDOLPH.
Hát megint barátok lettek Pistol zászlóssal?
NYM.
Én részemről nem törődöm vele: keveset szólok; de ha úgy hozza a sorsa, vigadhatunk is. Azonban legyen, a mint lehet. Én nem viaskodom, hanem behunyom a szememet s kinyújtom a pengémet. Nagyon egyszerű; de mi haszna! Megpiríthatni rajta a sajtot, s csak úgy kiállja a hideget, mint bárki más kardja, s azzal vége.
BARDOLPH.
Rászánok egy reggelit, hogy barátokká tegyen; aztán mint három megesküdt testvér megyünk Francziaországba. Hadd legyen így, jó Nym káplár.
NYM.
Hát bizony addig élek, a míg lehet, az már bizonyos; s ha tovább nem élhetek, úgy teszek, a mint lehet: ez az én vég pontom, ez a nóta vége.
BARDOLPH.
Való igaz, káplár, hogy ő Fürge Nellivel egybekelt; s hihetőleg megsérté önt e nő: mert hiszen ön járt vele jegyben.
NYM.
Nem mondhatom. Legyen úgy minden, a mint lehet. Az emberek alhatnak s ott lehet velök a torkuk; némelyek állítják, hogy a késnek éle vagyon. Legyen, a mint lehet. Bár a tűrelem egy fáradt gebe, még is csak elvánszorog. Véginek kell lenni. No, nem mondhatom.
Pistol és Fürgéné jönnek.
BARDOLPH.
Itt jön Pistol zászlós, meg a felesége. Türtőztesse magát, jó káplár. Nos hogy vagyunk, kocsmáros?
PISTOL.
Kocsmárosnak mondasz, te aljas eb?
Az nem nevem, e kézre esküszöm;
Szállókat Nelly sem fogad.
FÜRGÉNÉ.
Nem, bizonyomra, régóta nem: mert nem tarthatunk s táplálhatunk tizenkét-tizennégy nőszemélyt, kik tőszurkálásból tisztességesen élnek: mindjárt azt gondolnák, hogy bordélyházat tartunk. (Nym kardot húz.) Oh lelkem adta! Jézus Mária! ha vissza nem dugja!… Szánszándékos házasságtörést és gyilkosságot fogunk látni.
BARDOLPH.
Derék hadnagy, derék káplár, ne kötődjetek itt.
NYM.
Pihá!
PISTOL.
Pihá neked, izlandi eb! te hegyes fülű izlandi komondor!
FÜRGÉNÉ.
Jó Nym káplár, mutasd meg vitézségedet: dugd be a kardodat.
NYM.
Elkotródol? Hiszen csak solus kapnálak!(Kardját bedugja.)
PISTOL.
Solus, te fő eb? Oh hitvány vipera!
Solus biz’ a te visszás arczaidba,
Solus fogad közé, s torkodba és
Gyalázatos tüdődbe, meg hasadba,
Sőt, a mi rosszabb, undok szádba is!
Belrészeidbe gyűröm solusod’.
Rád gyujthatok: kész a Pistol kakasa,
S a villanó tűz elkövetkezik.
NYM.
Nem vagyok én Barbason; engem nem idézhet maga föl. Olyan izében vagyok, hogy hideg vérrel elcsappanthatom önt. Ha ön engemet, Pistol, bepiszkol, én meg önt kardommal iziben kitisztítom. Ha el találna sülni, olyan takarosan megszurkálom az öblét, a hogy csak tőlem telik, s ezzel punctum.
PISTOL.
Oh gyáva, szájhős! rossz, dühös gazember!
Ásít a sír, a bősz halál közelg:
Mulj el tehát!(Pistol és Nym kardot rántanak.)
BARDOLPH.
Hallgassatok meg, halljátok meg, a mit mondok: a ki az első suhintást teszi, annak markolatig ütöm a testébe kardomat, a milyen igaz, hogy katona vagyok.(Kardot húz.)
PISTOL.
Egy szilárd esküt, csillapul a düh.
Add öklödet, add első lábadat:
Bátorságod igen hatalmas.
NYM.
Előbb-utóbb takarosan elmetszem a torkodat, s azzal punctum.
PISTOL.
Coupe le gorge, ez a szó? Megint neked megyek.
Oh krétai eb, hát a nőmre gondolsz?
Nem, nem! eredj kórházba
És a gyalázat izzadó kádjából
Hozd ki magadnak a Cressida-fajt,
Az undok ölyvet, a kinek neve
Vászon Dorottya, aztán vedd el azt;
Már én csak bírom s megtartom magamnak
A quondam Fürgénét s csupán csak őt.
És most pauca; már elég. Eredj.
Fiú jön.
FIÚ.
Pistol kocsmáros, jöjjön az uramhoz, s maga is, kocsmárosné. Nagyon beteg, le akar feküdni. Kedves Bardolph, dugd az arczodat takarója alá, s szolgálj neki melegítő serpenyő helyett. Igazán nagyon rosszúl van.
BARDOLPH.
Eltakarodjál, pimasz.
FÜRGÉNÉ.
Valóban, nem sokára kövér eledele lesz ő a varjaknak: a király meggyilkolta az ő szívét. Kedves férjem, azonnal megjövök.(Fürgéné és Fiú el.)
BARDOLPH.
No hát barátokká tehetlek benneteket? Együtt kell Francziaországba mennünk. Mi az ördögnek vinnők mi a kést egymás nyakának?
PISTOL.
Az ár dagadjon s bőgjön a pokol.
NYM.
Megfizeti-e a nyolcz shillinget, melyet fogadásban nyertem tőle?
PISTOL.
Silány rabszolga, a ki megfizet.
NYM.
Most rögtön akarom, s azzal punctum.
PISTOL.
A mint a hősiség kivánja. Rajta!(Kardot rántanak.)
BARDOLPH.
Kardomra! a ki elsőt suhint, megölöm; kardomra! meg.
PISTOL.
A kard egy eskü, s annak tisztelet.
BARDOLPH.
Nym káplár, ha jó barát akarsz lenni, légy jó barát; ha nem akarsz, akkor nekem is ellenségem légy. Hüvelybe a kardot!
NYM.
Megkapom azt a nyolcz shillinget, melyet fogadásban nyertem?
PISTOL.
Egy tallért kapsz, s azt készpénzben adom,
Hozzá italt is a szerint adok.
Testvériség, barátság egyesítsen:
Én Nymmel élek, Nym meg én velem.
Nem jól van így? Mert a táborban én
Markotányos leszek s felboldogúlok.
Add a kezed’.
NYM.
Megkapom a talléromat?
PISTOL.
Pontosan, készpénzben fizetem.
NYM.
No, így jól van; s ezzel punctum.
Fürgéné visszajő.
FÜRGÉNÉ.
Ha asszony szült benneteket, jertek fürgén Sir Johnhoz. Ah! a jámbor lélek! úgy összetörte a harmad-negyed napos forró láz, hogy rá nézni is keserves. Jertek hozzá, szivemadták!
NYM.
A király döntötte rossz izébe a lovagot; ez a dolog bibéje.
PISTOL.
Valót beszélsz, Nym.
NYM.
A király jó király; de legyen, a mint lehet: mindenféle fogást és izét elővesz.
PISTOL.
Sajnálkozzunk a lovag fölött: mert báránymódra fogunk ezután élni.(El mind.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť