IV. SZÍN.
Francziaország. Terem a franczia király palotájában.
Harsonaszó. A Franczia Király kisérettel jő. A Koronaherczeg, Burgund Herczeg, és mások.
FRANCZIA KIRÁLY.
Egész erővel üt reánk az angol;
Annál inkább szükség azért nekünk
Királyilag gondolni védelemre.
Tehát Bretagne és Berry herczegek,
Brabant meg Orleans, induljanak,
S te is, főherczeg, még pedig hamar,
Ellátni, fölszerelni várainkat
Hős férfiakkal és védeszközökkel:
Mert oly sebten közelget Anglia,
Miként a hab, mit egy örvény sodor.
Legyünk vigyázók, mint a félelem
Azon példákkal int, a melyeket
A föl se vett angol nem rég hagyott
Mezőinken.
Egész erővel üt reánk az angol;
Annál inkább szükség azért nekünk
Királyilag gondolni védelemre.
Tehát Bretagne és Berry herczegek,
Brabant meg Orleans, induljanak,
S te is, főherczeg, még pedig hamar,
Ellátni, fölszerelni várainkat
Hős férfiakkal és védeszközökkel:
Mert oly sebten közelget Anglia,
Miként a hab, mit egy örvény sodor.
Legyünk vigyázók, mint a félelem
Azon példákkal int, a melyeket
A föl se vett angol nem rég hagyott
Mezőinken.
KORONAHERCZEG.
Hatalmas, jó atyám,
Hogy elleninkre készülünk, helyes.
Egy országot a béke önmaga
Ne szenderítsen akként el soha
(Bár nyilt viszály s harcz szóban sem forogna),
Hogy védszert, szemlét és készűletet
Ne gyűjtsön, tartson és szerezzen ép úgy,
Miként ha várnók már a háborút.
Helyes tehát, hogy mindnyájan siessünk
Kinézni Frankhon gyönge részeit;
S ezt minden félelem nélkül tegyük,
Ép mintha hallanók, hogy Anglia
Pünkösdi mór tánczczal foglalkozik:
Mert olyan dőre egy királya van,
S kormányát oly ábrándosan viszi
Egy balga, nyers, szeszélyes ifju, hogy
Nyomába’ nem jár félelem.
Hatalmas, jó atyám,
Hogy elleninkre készülünk, helyes.
Egy országot a béke önmaga
Ne szenderítsen akként el soha
(Bár nyilt viszály s harcz szóban sem forogna),
Hogy védszert, szemlét és készűletet
Ne gyűjtsön, tartson és szerezzen ép úgy,
Miként ha várnók már a háborút.
Helyes tehát, hogy mindnyájan siessünk
Kinézni Frankhon gyönge részeit;
S ezt minden félelem nélkül tegyük,
Ép mintha hallanók, hogy Anglia
Pünkösdi mór tánczczal foglalkozik:
Mert olyan dőre egy királya van,
S kormányát oly ábrándosan viszi
Egy balga, nyers, szeszélyes ifju, hogy
Nyomába’ nem jár félelem.
CONSTABLE.
Nagyon csalódik e királyra nézt.
Kérdezze, fönség, a küldötteket,
Mi nagy méltósággal hallgatta ki
Megbizatásukat, s habár jeles
Tanácsurak voltak körébe’, mily
Szerényen szóla ellen, s e kívűl
Szilárd határzatban mi szörnyü volt:
Meglátja, hogy kül balgaságai
A római Brútus kűlszíne csak,
S a dőreség leplével észt takar,
Miként a kertész trágyával födi
A jókor és jól hajtandó gyökért.
| Oh herczeg, |
Kérdezze, fönség, a küldötteket,
Mi nagy méltósággal hallgatta ki
Megbizatásukat, s habár jeles
Tanácsurak voltak körébe’, mily
Szerényen szóla ellen, s e kívűl
Szilárd határzatban mi szörnyü volt:
Meglátja, hogy kül balgaságai
A római Brútus kűlszíne csak,
S a dőreség leplével észt takar,
Miként a kertész trágyával födi
A jókor és jól hajtandó gyökért.
KORONAHERCZEG.
Nem úgy van az, nagy Constable, nem úgy;
De mit sem árt, ha akként hiszszük is.
Védelmi téren legjobb, ellenünket
Erősbnek hinni, mint minőt mutat:
Így védszerünk teljes mérvű leend;
Holott a szűk, a gyönge készülettel
Úgy járunk, mint fukar, ki öltönyét
Elrontja, míg egy kis kelmét kimél.
Nem úgy van az, nagy Constable, nem úgy;
De mit sem árt, ha akként hiszszük is.
Védelmi téren legjobb, ellenünket
Erősbnek hinni, mint minőt mutat:
Így védszerünk teljes mérvű leend;
Holott a szűk, a gyönge készülettel
Úgy járunk, mint fukar, ki öltönyét
Elrontja, míg egy kis kelmét kimél.
FRANCZIA KIRÁLY.
Tartsuk erősnek hát Henrik királyt,
S készüljetek rá, herczegek, erősen.
Húsunkba vágtak már elődei;
Ama vérengező fajból eredt ő,
Mely minket ős fészkünkön üldözött.
Tanú erre gyalázatunk, midőn
Bukott csatát harczoltunk Cressynél
S főemberink mind foglyul estenek
A fekete herczeg Edvárd kezébe,
Míg apja mint hegy álla egy hegyen
A légbe’ fön, a naptól koronázva,
Látá hős magzatát, s mosolygva nézte, mint
Csonkítja a természet műveit,
S tiporja a példányokat, miket
Húsz év alatt Isten s a frank apák
Teremtettek. Imé egy ága ez
E győző törzsnek: félni kell tehát
Örökbe nyert hatalmát s végzetét.
Hírnök jő.
Tartsuk erősnek hát Henrik királyt,
S készüljetek rá, herczegek, erősen.
Húsunkba vágtak már elődei;
Ama vérengező fajból eredt ő,
Mely minket ős fészkünkön üldözött.
Tanú erre gyalázatunk, midőn
Bukott csatát harczoltunk Cressynél
S főemberink mind foglyul estenek
A fekete herczeg Edvárd kezébe,
Míg apja mint hegy álla egy hegyen
A légbe’ fön, a naptól koronázva,
Látá hős magzatát, s mosolygva nézte, mint
Csonkítja a természet műveit,
S tiporja a példányokat, miket
Húsz év alatt Isten s a frank apák
Teremtettek. Imé egy ága ez
E győző törzsnek: félni kell tehát
Örökbe nyert hatalmát s végzetét.
Hírnök jő.
HÍRNÖK.
Henrik angol király követjei
Kérnek felségedhez bocsáttatást.
Henrik angol király követjei
Kérnek felségedhez bocsáttatást.
FRANCZIA KIRÁLY.
Lássátok im, heves vadászat ez.
| Rögtön kihallgatjuk. Hadd jöjjenek. | (Hírnök s néhány főúr el.) |
KORONAHERCZEG.
Szállj szembe s üldözd: mert hitvány ebek
Leghangosabbak, hogyha messze fut
Előttök a félelmes vad. Rövid légy
Ez angolokkal, jó királyom, és
Tudasd velök, mely ország feje vagy:
Az önszeretet nem oly dőre bűn, mint
Az önhanyaglás.
Főurak, Exeter-rel s Kisérettel, visszajönnek.
Szállj szembe s üldözd: mert hitvány ebek
Leghangosabbak, hogyha messze fut
Előttök a félelmes vad. Rövid légy
Ez angolokkal, jó királyom, és
Tudasd velök, mely ország feje vagy:
Az önszeretet nem oly dőre bűn, mint
Az önhanyaglás.
Főurak, Exeter-rel s Kisérettel, visszajönnek.
FRANCZIA KIRÁLY.
Angol testvérünktől?
Angol testvérünktől?
EXETER.
Ő tőle. Üdvözli felségedet.
Kivánja a mindenható nevében,
Hogy vetnéd és tennéd le önmagadról
A kölcsönzött fényt, mely, az ég kegye,
A természet és a népjog szerint,
Őt és utódit illeti, azaz
A koronát s mind a nagy czímeket,
Melyek szokás s szabály szerint a frank
Koronához csatolvák. S hogy belásd,
Miként ez nem csinált, viszás igény,
Mely rég elmult napok molyfészkiből
Vagy épen a feledségnek porából
Került elő: ez emlékezetes
Mely minden ágat híven megmutat.
Akarja, hogy szemléld meg e családfát,
S ha meglátod, hogy ő közvetlenül
A híres ősök leghíresbikétől,
Harmadik Edvárdtól eredt, kivánja,
Hogy koronád- s országodról lemondj,
Mit tőle, mint igaz s természetes
Tulajdonostól, orvul elvonának
Ő tőle. Üdvözli felségedet.
Kivánja a mindenható nevében,
Hogy vetnéd és tennéd le önmagadról
A kölcsönzött fényt, mely, az ég kegye,
A természet és a népjog szerint,
Őt és utódit illeti, azaz
A koronát s mind a nagy czímeket,
Melyek szokás s szabály szerint a frank
Koronához csatolvák. S hogy belásd,
Miként ez nem csinált, viszás igény,
Mely rég elmult napok molyfészkiből
Vagy épen a feledségnek porából
Került elő: ez emlékezetes
| Leszármazási rendet küldi ő, | (Átadja a származási rendet.) |
Akarja, hogy szemléld meg e családfát,
S ha meglátod, hogy ő közvetlenül
A híres ősök leghíresbikétől,
Harmadik Edvárdtól eredt, kivánja,
Hogy koronád- s országodról lemondj,
Mit tőle, mint igaz s természetes
Tulajdonostól, orvul elvonának
FRANCZIA KIRÁLY.
Mi lesz különben?
Mi lesz különben?
EXETER.
Véres kényszer: mert bár szivedbe rejtsd
A koronát, utána rugtat ő;
Azért tüzes viharban közeleg,
Dörgésben és földrengésben, Zeüszként,
S ha kérelem nem használ, kényszerít.
A könyörűlő ég nevébe’ kér,
Mondj le a koronáról és kiméld
Ama szegény lelkeket, kikre ez
Éhes harcz szörnyű torkát tátja már.
Fejedre tériti az özvegyek
Könyét, az árváknak jajhangjait,
A holtak vérét, bús hölgyek nyögésit
Férjek-, kedvesek- és apáikért,
A kiket e viszály majd elnyelend.
Igénye, rémszava és tisztem imez,
Ha cak még a királyfi nincsen itt,
A kit külön szükség üdvözlenem.
Véres kényszer: mert bár szivedbe rejtsd
A koronát, utána rugtat ő;
Azért tüzes viharban közeleg,
Dörgésben és földrengésben, Zeüszként,
S ha kérelem nem használ, kényszerít.
A könyörűlő ég nevébe’ kér,
Mondj le a koronáról és kiméld
Ama szegény lelkeket, kikre ez
Éhes harcz szörnyű torkát tátja már.
Fejedre tériti az özvegyek
Könyét, az árváknak jajhangjait,
A holtak vérét, bús hölgyek nyögésit
Férjek-, kedvesek- és apáikért,
A kiket e viszály majd elnyelend.
Igénye, rémszava és tisztem imez,
Ha cak még a királyfi nincsen itt,
A kit külön szükség üdvözlenem.
FRANCZIA KIRÁLY.
Mi minket illet, fontolóra veszszük.
Holnap kapod teljes határzatunkat
Angol testvérünkhöz.
Mi minket illet, fontolóra veszszük.
Holnap kapod teljes határzatunkat
Angol testvérünkhöz.
KORONAHERCZEG.
Im a királyfiért
Itt állok: mit küld annak Anglia?
Im a királyfiért
Itt állok: mit küld annak Anglia?
EXETER.
Kihívás, dacz, lenézés, megvetésre
S mindarra méltónak tart tégedet,
Mi a nagy küldőhöz nem érdemetlen.
Királyom mondja, hogy ha tán atyád
Minden kivánat bétöltésivel
A keserű gúnyt meg nem édesíti,
Mely fölségéhez tőled érkezett,
Oly súlyos számadásra vonz azért,
Hogy Frankhon öblös bolt s barlangjai
Zúgják bünöd’ s fordítják vissza gúnyod’
Az ő ágyúinak viszhangiban.
Kihívás, dacz, lenézés, megvetésre
S mindarra méltónak tart tégedet,
Mi a nagy küldőhöz nem érdemetlen.
Királyom mondja, hogy ha tán atyád
Minden kivánat bétöltésivel
A keserű gúnyt meg nem édesíti,
Mely fölségéhez tőled érkezett,
Oly súlyos számadásra vonz azért,
Hogy Frankhon öblös bolt s barlangjai
Zúgják bünöd’ s fordítják vissza gúnyod’
Az ő ágyúinak viszhangiban.
KORONAHERCZEG.
Mondd, ha szelíd választ adand atyám,
Tetszésem ellen van: mert én csupán
Viszályt óhajtok Angliával, és
Laptákat is azért küldék neki,
Kora- s könnyelmüségéhez valón.
Mondd, ha szelíd választ adand atyám,
Tetszésem ellen van: mert én csupán
Viszályt óhajtok Angliával, és
Laptákat is azért küldék neki,
Kora- s könnyelmüségéhez valón.
EXETER.
Ezért megrendül Louvretek, habár
Európa főudvara volna is,
S különbséget láttok ti is, miként
Bámulva láttunk mi, alattvalói,
Éretlen napjai reménye és
Azok között, miken most úrkodik.
Mert az időt szemerként méri most,
A mit tulajdon veszteségteken
Fogtok belátni, ha Frankhonba jő.
Ezért megrendül Louvretek, habár
Európa főudvara volna is,
S különbséget láttok ti is, miként
Bámulva láttunk mi, alattvalói,
Éretlen napjai reménye és
Azok között, miken most úrkodik.
Mert az időt szemerként méri most,
A mit tulajdon veszteségteken
Fogtok belátni, ha Frankhonba jő.
FRANCZIA KIRÁLY.
Határzatunkról holnap értesülsz.
Határzatunkról holnap értesülsz.
EXETER.
Gyorsan bocsássatok, nehogy királyunk
Maga jőjön kutatni késtemet,
Mert lábát az országba tette már.
Gyorsan bocsássatok, nehogy királyunk
Maga jőjön kutatni késtemet,
Mert lábát az országba tette már.
FRANCZIA KIRÁLY.
Nem sokára jó válaszszal mehetsz.
Egy éj rövid lehellet, kis szünet,
Nem sokára jó válaszszal mehetsz.
Egy éj rövid lehellet, kis szünet,
| Ily végzetes tárgyakra válaszolni. | (El mind.) |
