III. SZÍN.
Sikság közel Sz.-Albanhoz.
Riadó; takarodó. Harsona. York, Plantagenet Rikhárd, Warwick és katonák jőnek dobszóval és zászlókkal.
YORK.
Salisburyről ki adhat hirt nekünk?
E téli arszlán, ki feledi dühében
Idő dulását, aggság kórjait,
S mint dalja élte viruló szakában,
Megifjul, hogyha alkalom kerűl.
Nem víg e víg nap, talpnyít sem nyerénk,
Ha veszve Salisbury.
Salisburyről ki adhat hirt nekünk?
E téli arszlán, ki feledi dühében
Idő dulását, aggság kórjait,
S mint dalja élte viruló szakában,
Megifjul, hogyha alkalom kerűl.
Nem víg e víg nap, talpnyít sem nyerénk,
Ha veszve Salisbury.
RIKHÁRD.
Lovára én ma háromszor segítém,
Buktában óttam, kivivém a harczból,
És elleneztem, hogy tovább csatázzon;
De hol veszély volt, váltig ott lelém,
Jó akarat volt gyönge testiben,
Mint drága szőnyeg ronda kalyibában.
De ő a mily nemes… Itt jő maga!
| Nemes atyám! |
Buktában óttam, kivivém a harczból,
És elleneztem, hogy tovább csatázzon;
De hol veszély volt, váltig ott lelém,
Jó akarat volt gyönge testiben,
Mint drága szőnyeg ronda kalyibában.
De ő a mily nemes… Itt jő maga!
SALISBURY.
Kardomra mondom, hősleg harczolál,
S mi mind, az égre! – Köszönöm, Rikhárd;
Ég tudja, meddig nyúlik életem,
És néki tetszék, hogy ma három izben
Közel haláltól megmentőm valál.
Mi minket illet, nincs kivíva még:
Az nem elég, hogy megfutott az ellen;
Szokása már, hogy könnyen talpra áll.
Kardomra mondom, hősleg harczolál,
S mi mind, az égre! – Köszönöm, Rikhárd;
Ég tudja, meddig nyúlik életem,
És néki tetszék, hogy ma három izben
Közel haláltól megmentőm valál.
Mi minket illet, nincs kivíva még:
Az nem elég, hogy megfutott az ellen;
Szokása már, hogy könnyen talpra áll.
YORK.
Csak üldözésök biztosít, tudom.
Londonba illant, hallám, a király,
Hogy parliamentet híjon rögtön össze:
Fel hát! mig szét nem küldi meghivóit.
Utánok keljünk? Warwick, mint tanácsolsz.?
Csak üldözésök biztosít, tudom.
Londonba illant, hallám, a király,
Hogy parliamentet híjon rögtön össze:
Fel hát! mig szét nem küldi meghivóit.
Utánok keljünk? Warwick, mint tanácsolsz.?
)
WARWICK.
Utánok? Oh nem! Ha lehet, eléjök?
Az égre! ez dicső egy nap vala:
A nagy nevü York sz.-albansi harcza
Minden időkre meg van örökítve.
Kürt, dob riadjon! Útra most, előre!
S legyen sok ilyen szép napunk jövőre!
Utánok? Oh nem! Ha lehet, eléjök?
Az égre! ez dicső egy nap vala:
A nagy nevü York sz.-albansi harcza
Minden időkre meg van örökítve.
Kürt, dob riadjon! Útra most, előre!
S legyen sok ilyen szép napunk jövőre!
