HÉVJÓ. (HEWYO. HEVIO. HENO. HEYO.)
413HÉVJÓ.
(HEWYO. HEVIO. HENO. HEYO.)
(HEWYO. HEVIO. HENO. HEYO.)
A Várad melléki fürdők meleg forrásaiból kis folyó keletkezik, mely egyenesen Váradnak tart s keresztül szeli a várost. E folyócska neve ma Pecze, de középkori iratainkban mindig Hévjó, amely név régi magyarosan, mint tudjuk, meleg vagy hő vizet jelent. És hogy a folyó Hévjó neve nemcsak az okiratokban, hanem a közéletben is keletnek örvendett, elvitázhatatlanul mutatja az a körülmény, hogy a folyócska bal partján egykor falu állt, mely a folyóról szintén Hévjónak neveztetett, s mely helynév a mai Hájó község nevében, bár némi változással, de mégis fenvan, ellenben a folyócska Hévjó neve teljesen feledésbe ment.
E folyócska jobb partján fejér, kis épület emelkedik, melyet a népmonda Szent-István király korabeli kápolnának tart, de egy tekintet mellékelt alap-, vagy felrajzára (43. szám és II. tábla) mindenkit meggyőzhet, hogy későbbi épület s nemis kápolna. Félkörrel záródó, keskeny s kajácsos ablakai még románkori jelleget mutatnak, de egyetlen nyugati ajtajának, valamint diadalivének csúcsives záródása már arra utal, hogy keletkezését az átmeneti korba, tehát a XIII-ik századba helyezzük. Terjedelme kicsiny ugyan, de a báródi egyházé, mint láttuk, még kisebb, s mint látni fogjuk, van még ennél is kisebb falusi egyházunk: minélfogva semmi kétség, hogy nem kápolna, hanem falusi egyház áll előttünk. De itt falunak hire sincs; a kis egyház körül csak temetőt látunk; itt van eltemetve a régi falu is, melynek házhelyei az egyház éjszaki oldalánál elterülő szántóföldön, kivált fris szántáskor még meglátszanak. E helyen állt a régi Hévjó falu, melyet Béla király 1249-ben Pál országbirónak adott, de kinek hatalmaskodó fiaitól IV. László király itéletével a váradi egyház, utóbb a váradi püspök birtokába jutott.*
E munka I. kötete 13–14. 11. – Hévjó a püspöki birtokok sorozatából kimaradt; a II-ik kötet 252-ik lapján kellene állnia.
E községnek volt lelkésze 1332–1334-ben Fülöp, de akit a következő évben János váltott fel, aki után ismét csak egy év mulva Pál következett. Lelkészi javadalmok nem lehetett rosz, mert pápai 414tizedök évenként tiz garas volt, amennyire a harmadrendü községek tizede nem emelkedett.
43. sz. – A hévjói egyház alaprajza.
Különben maga a község is jólétnek örvendhetett: adót, tizedet vagy egyéb fizetéseket nem róttak rá; csak meszet égetett a váradi 415vár számára s a helybeli malom épitéséhez tartozott segédkezet nyujtani. Valószinüleg ugyanazon a helyen, a kis egyház háta megett, hol most is zakatol egy derék malom, állt régi malma is öt kőre s ezenkivül két «karló» melyben a gubások áztatták s hagyták karlódni gyártmányaikat.* Az ilyen, egyházak közelében állott s a község által is épített malmok hasznából rendszerént részesültek a községi lelkészek is; többnyire a szombati jövedelem volt az övék, ami ha Hévjón is igy volt, megfejti lelkészeinek jobb sorsát, mert e malom nagy terjedelme mellett még ama tulajdonsággal is birt, hogy télen is keresett, mert a meleg forrásokból fakadó vize soha be nem fagyott. E forrásoknál, a ma ugynevezett Püspökfürdő helyén állt a középkorban «Szent-László fürdeje».*
Budai országos levéltár kincst. oszt: Urbariar. et Conscript. 36. 34. hol Hévjó középkori lakosainak magyar nevei Jónás Tamás birájokkal élőkön szintén olvashatók.
Fentebb: 144. lap. – Calidć aquć «prope Waradinum, quć vocantur divi Ladislai, sive quia hic divus Ladislaus laverit, sive quia ad aedem ei sacram et sepulchro ipsius claram ... pertinet» mondja a XVI-ik századból WERNHER GY: De admirandis Hungarić aquis. SCHWANDTNER J: Scriptores rerum Hung. I. 856. 1.
A Királyi könyvek emlitenek egy hévvizi apátságot, mely valóban létezett egykor,* de nem itt, a váradi egyházmegye e községénél vagy folyójánál,* melyek mindkettejének neve következetesen mindig Hévjó, és sohasem Hévviz. Már a nevek e különbsége is sokat mond, de még többet az a körülmény, hogy bár a XIII-ik század közepétől kezdve gyakran van szó e községről, de monostoráról sohasem. Pázmány Péter is nem hévjói, hanem hévvizi apátságot említ, s az ismeretlen helyűek közé sorolja,* de bizonyos, hogy a pestmegyei vagy az erdélyi Hévvizen kellett állnia.
Váradi regestrum: 321. okl.
Ide csak KERESZTURI J. helyezte: Descriptio Epp. et Capit. I. 272. 1.
Decreta Synodi Strigoniensis. 107. 1.
