KERESSZEG. (KEREZ. KYRYZYG. KERUSZEG. KERESSZÖGH.)
KERESSZEG.
(KEREZ. KYRYZYG. KERUSZEG. KERESSZÖGH.)
(KEREZ. KYRYZYG. KERUSZEG. KERESSZÖGH.)
Zsigmond királynak 1396-iki adománylevele, melyet Zsidai István mester fiainak, a gróf Csákyak őseinek számára adott ki, egyéb 371birtokok között «Zent-Katerina Aszonfalva» községet is említi.* Hasonlóképen a pápai tizedjegyzékek hat évi folyama közől ötben szintén Szent-Katalinfalva fordul elő, és csak egyben «Kerez», de minthogy ennek lelkésze amazéval ugyanegy nevet visel, sőt tizedeik összege is minden évben pontosan megegyez: kétségtelen hogy Szent-Katalin-Asszonyfalva, vagy röviden Szent-Katalin nem egyéb, mint Keresszeg. Ezt igazolja egy 1489-iki oklevél is, mely határozottan emliti «Keresszögh» városának Szent-Katalin utczáját, melyben a lelkész is lakott,* amiből következik, hogy az egyház is ez utczában állt, és az utcza azért neveztetett Szent-Katalinnak, mert az egyház védszentje Szent-Katalin volt. Ehez járul még, hogy Keresszegnek vára is volt, melyet meg akartak különböztetni a várostól, azért tehát a várat nevezték Keresszegnek, a várost pedig középkori szokás szerént egyháza védszentjéről Szent-Katalinnak;* utóbb azonban a Keresszeg elnevezés jutott tulsulyra, sőt teljesen el is feledteté amazt.
FEJÉR GY:. Codex dipl. X. 2. 349–351. 11.
Ekkor Keresszeg lakosai közöl említtetnek: Sós Mihály. Varga Kelemen. Kovács Mátyás. Tót Péter. Bakos Bálint. Vak István. Hölgye János. Mihók Demeter. Désy István. Varga Mihály. Szabó Miklós. Csata István. Tegzes Máté. Varga Benedek. Deák Balás. Kis Benedek. – «Zenth-Katherina»-utczában tizenkét ház említtetik, de a lakosok megnevezése nélkül, csak a lelkészről, mint lakosáról van szó. Végre «Macskás-utcza» lakosai: Csengeri János. Szántó Albert. Vámos Tamás. Veres Bálint. Leleszi országos levéltár: II. 41
Hogy Szent-Katalin azonos Keresszeggel, mutatja még az a körülmény is, hogy a keresszegi várat Katalinvárnak is nevezi a nép, amiből még az is következik, hogy a régi Keresszeg nem a mainak helyén, hanem a vár alatt állt.
Keresszegnek kegyurairól és Szent-Domokos-rendü klastromáról már szólottunk;* itt csupán még plebániai egyházával s annak történetével foglalkozhatnánk, de ebből vajmi keveset tudhatunk! A régi Keresszeg, e kis középkori város egyházával, lakosaival együtt teljesen elpusztult, egyedül várának öregtornya maradt ránk, ez pedig nem e munka keretébe tartozik.
E munka II. köt. 434. 1.
Keresszeg egyházi multja is csak a XIII-ik század végén kezd ismeretes lenni, ekkor tünik fel lelkésze, ki püspökének egy unczia szeretetadományt hoz. Ekkor tehát Keresszeg még igénytelen hely volt, s ilyennek látjuk a pápai tizedszedés idején is: lelkésze, Márton az 3721332–1337. években egyszer sem adott többet évi nyolcz garasnál. Ezenkivül még csak egy lelkészét ismerjük: Pétert, de aki 1489-ben már mint Keresszegh városának lelkésze emlittetik.* Keresszeg tehát a Csáky nemzetség birtoklása korában emelkedett fel.
Leleszi országos levéltár: II. 41.
