SZENT-MÁRTON. (VILLA S. MARTINI.)
SZENT-MÁRTON.
(VILLA S. MARTINI.)
(VILLA S. MARTINI.)
A homorogi főesperesi kerület határai közt két Szent-Márton községet találunk: egyik mingyárt Várad alatt áll, előbb a váradelőhegyi prépostság, utóbb pedig a Szent-István-káptalan birtoka volt;* a másik Belényes felett emelkedik. A pápai tizedjegyzék csak egy Szent-Márton községet említ 1332-ben Pál, 1336–1337-ben pedig Miklós lelkészszel, kik tizennégy garas tizedet fizettek évenként. Melyik volt e Szent-Márton a kettő közől? a tizedjegyzék meg nem jelöli, de a körülmények arra mutatnak, hogy a Várad melléki, mely mindenesetre tekintélyesebb hely volt s már a középkorban használt hévvizi, ma ugynevezett Félix-fürdejénél fogva nagyobb látogatásnak örvendett.*
E munka I. kötete 211. 1. – II. 214. 403. 11.
SZALÁRDI J. krónikája. Ujabb nemzeti könyvtár. II. folyam. 371. 1. hol «a Szent-Márton fürdeje» alatt csakis a mai Felix-fürdőt érthetjük, minthogy e fürdő áll Szent-Márton határán, s a mai Püspök-fürdőt Szalárdi is Szent-László fürdejének nevezi i. h. 366. 404. 11.
