SZENT-MIHÁLY. (VILLA S. MICHAELIS. SCENTMIHAL.)
388SZENT-MIHÁLY.
(VILLA S. MICHAELIS. SCENTMIHAL.)
(VILLA S. MICHAELIS. SCENTMIHAL.)
Egyike a főesperesi kerület legjelentékenyebb községeinek: lelkészének szeretetadománya már a XIII-ik század végén egy fertó, s az 1333–1336, években lelkésze, Péter nem kevesebb, mint huszonkét garas pápai tizedet fizetett, tehát többet, mint ugyanakkor a gyulai lelkész.
Ma már nyoma sincs, sőt neve is teljesen feledésbe ment; de hajdani helye felől tájékozást nyujt egy 1329-iki oklevél, mely a Várad alatt létezett Megyes, Kakucs, Ősi, Iklód községek szomszédságában említi.* E helyre azonban az 1552-iki adókönyv s egyéb történeti emlékek a szintén elpusztult Nagyfalut helyezik, mely a Toldyak birtoka volt, s melytől e nemzetség egy másik ága Nagyfalusinak irta magát. SzentMihály tehát és Nagyfalu egy helyre esik, s ha meggondoljuk, hogy a XIII-, s XIV-ik századi források csak Szent-Mihályt említnek, de Nagyfalut nem, utóbb pedig mindig csak Nagyfaluval találkozunk, Szent-Mihálylyal nem: alig kételkedhetünk, hogy a két név alatt tulajdonképen csak egy község lappang, azaz, hogy Szent-Mihály, mely, mint láttuk, nagy falu volt, egyszerüen Nagyfalunak is neveztetett s e név idővel egészen kiszoritá az eredeti Szent-Mihály nevet.
«ratione quarundam terrarum ... inter possessiones Medyes, Kacus, Scentmihal et Icloud vocatas ab una parte, et in possessione Eusy vocata ab altera adiacentium.» Péter várad-előhegyi prépost 1329-iki levele Eredeti, hártya hátpecsét nyomaival. Váradi káptalani levéltár. 406 F.
Egykori helyén még láthatók némi alapfalak, a néphit szerént klastrom, de valószinübb, hogy egyházának vagy a Toldyak kastélyának falai.
