SZENT-MIKLÓS. (VILLA S. NICOLAI.)
SZENT-MIKLÓS.
(VILLA S. NICOLAI.)
(VILLA S. NICOLAI.)
Egyházmegyénk négy Szent-Miklós községe közől kettő a homorogi főesperességbe esett. Egyik az imént emlitett Szent-Mihálylyal határosan állt s mint az, Toldy-birtok volt. Nevét kétségkivül egyháza védszentjétől, Szent-Miklóstól vette, s midőn ugyanezen nevet a Toldyak családfáján is oly sürün látjuk előfordulni: ugy ebben, valamint 389abban, hogy birtokukon Szent-Miklós tiszteletére emeltek egyházat, meghatóan nyilatkozik bizalmok s tiszteletök e védszent iránt.*
Lásd alább: BÁTOR.
A másik Szent-Miklós a Fekete-Körös jobb partján emelkedik, átellenében a már említett szent-miklósi klastromnak.* Evvel együtt a XIV-ik század elején István urnak, Tamás fiának birtoka, kinek ősei e helyhez erős szeretettel ragaszkodhattak, mert itt nemcsak emlékszerü monostort, hanem attól alig néhány lépésnyire fényes plebániai egyházat is emeltek.
E munka II. kötete: 479. s köv. 11.
38. sz. – A szent-miklósi torony alaprajza.
A község felett emelkedő szép magaslaton vén, ócska torony áll, mely alapjáig messze kilátszik a völgyre s melynek ugy fel-, mint alaprajzát (XIX. tábla és 38. szám) mellékelve adjuk. Népünknek a régi épületekre csak két mértéke van: vagy a veres barátoktól, vagy a töröktől származtatja; igy e tornyot is török mecsetnek nézi s e nézete átment már a komoly irodalomba is. E torony, mint azt épitészeti idomai első tekintetre elárulják, régibb a törökök hazánkbeli uralmánál, sőt Európába jövetelénél is. Midőn pedig a szent-miklósi klastromban lakott pálosok, tehát szemtanuk irataiban olvassuk, hogy itt, Szent-Miklós felett nagyszerü egyház emelkedett:* ez egyházat bizvást kereshetjük e toronyban, mely fővonásaiban-meglepőleg hasonlit az örsi, zsámbéki, jáki, szepesváraljai stb. egyházak tornyához, vagy a már bemutatott herpályii toronyhoz.*
«In districtu Belenyes, ubi actu pagus Szent-Miklós et desuper statim Ecclesia magnifica sub patrocinio Sancti Nicolai Confessoris.» Budai országos levéltár kincst. oszt: Paulini. Kápolna. Zomlin. 2 suppl.
E munka II. kötete 363. 1.
390Valóban e torony nem állt itt mindig magában, keleti oldalához mintegy huszonnégy méter hosszu épület csatlakozott, melynek széthullott téglái halommal állnak ott, csúcsfedelének nyoma pedig tisztán meglátszik a torony keleti falán egész a legfelsőbb ablakig. Itt tehát az egyház szentélye s hajója állt, melybe a déli s éjszaki oldalán is nyitott toronyaljból faloszlopos kapuzat vezetett. Maga a torony, bár közvetlen közelében gazdag kőbányák állanak, téglaépület, oldalain vékony falszalagokkal, kajácsos ablakaiban még itt-ott a gömbszelvényes oszlopkákkal s legtetején az ugynevezett fogrovat diszitéssel. Nevezetes még benne, hogy legaljába, mintegy öl magasan, faragott kövek vannak beépítve, egy még régibb egyház kövei. De e torony is elég régi; oly tiszta románkori elemeket tüntet fel, hogy keletkezése még az 1241-iki tatárjárás előtti időre tehető.
Az egyház tehát, mely mellett ily torony emelkedett, csakugyan megérdemelte a nagyszerü nevet, s az utazó, ki akár az alföldről, akár Belényes vidékéről vetődött e tájra, midőn a Körös egyik partján az egyházat, a másikon meg a faragott kövekből épült monostort megpillantotta, meglepő látványban gyönyörködhetett.
Mily hatalmas emberek lakhattak itt! hatalmasak nemcsak kincsekben, hanem műveltség, izlés s vallásosság dolgában is, hogy ily félreeső helyen, ép oly költséges, mint szép épületeket tudtak emelni. Hogy melyik nemzetségünkből váltak ki ez emberek? annak meghatározására szükséges lenne, hogy a fentebb említett Istvánnak, Tamás fiának származását közelebbről ismerjük. Bihari nemzetségeinknél az István és Tamás nevek a kérdéses korban legtöbbször a Csanádok s a Borsák családfáján fordul elő. Tamás a Csanád nemzetségből 1283-ban élt, tehát a kellő időben; de Istvánt csak unokái közt találunk;* ellenben a Borsáknál van ugyan e korban egy István, épen Tamásnak fia, de ez 1294-ben halott,* a Chartularium pedig határozottan emliti, hogy a kérdéses István 1333-ban halt el.* E kérdés tehát eddigi adataink mellett még megoldhatatlan.
WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. IX. 365. és 387. 11. – FEJÉR GY Codex dipl. IX. 5. 435. 1.
WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. X. 153. 1.
39. rubr. – BATTHYÁNY I: Leges eccl. III. 245. 1.
Ez egyház Szent-Miklós hitvalló tiszteletére volt szentelve, s lelkésze 3911332–1334-ben István, 1337-ben pedig János tizenhat garas pápai tizedet fizettek évenként.
