3. ALSÓJÁRA
3. ALSÓJÁRA
1288-ban Zara (Jara) néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric) 1322-ben Jara (uo.), 1332-ben Jara (Beke: Az erd. egyházmegye. 183.), 1417-ben Iara et altera (C. Suciu: i.m.), 1426-ban Iara et Felyara (uo.), 1439-ben Feles Jára, Alsó Jára (uo.), 1461-ben Járabánya (uo.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint papja, Demeter 40 dénárt fizet, majd 3 garast, 1334-ben szintén 40 dénárt és ismét 4 garast. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III., 123, 142.)
Ehhez a templomhoz tartozott az oklevelekben 1417-től feltűnő Felsőjára.
A középkori templom építését a helység okleveles első emlitése előtt egy évszázaddal korábbra teszik: a XIII. század első felére. (Négyszáz év. 1968.)
A középkori katolikus lakosság utódai a reformáció idején reformátusokká lesznek, a templommal együtt, majd az unitáriusok jutnak többséghez és övék lesz a templom is, míg a reformátusok saját templomot építenek.
A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II., 227.) és református anyaegyháza van. (Benkő: i.h.) 1787-től katolikus plébánia is. S e század elején is. (Helységnévtár. 1913:)
A katolikusok a XVIII. században újra szervezkednek: Kemény Simon telkén 1782-ben kápolnát építenek, majd 1803-ban felépül a templom is. Az 1848–1849. évi események idején súlyos károkat szenved: 1849. január 15-én felégetik a parókiát épületeivel együtt és a hívek közül is sokan elpusztulnak. A templomot csak 1852-ben tudják fedél alá hozni és 1858-ban fejezik be restaurálását. (Schematismus. 1882. 169.)
Felsőjára korán elpusztult, helye ma szántóföld.
Katolikus templom
Unitárius templom
Református templom
