4. ALSÓSZENTMIHÁLY ÉS FELSŐSZENTMIHÁLY
4. ALSÓSZENTMIHÁLY ÉS FELSŐSZENTMIHÁLY
1170-ben jelentkezik Zent Mihelfalva az okiratokban (Urkundenbuch. L, 2–3.), melyet Orbán ezzel a Szentmihállyal azonosít. (Orbán: Székelyföld. V. 154.) 1310-ben villa Beati Michaelis (C. Suciu: Dicţionar istoric), 1332-ben de Sancto Michaele (uo.), 1441-ben Alsószentmihályfalva (uo.), 1624-ben Alsó-Szent-Mihályfalva (SZOKL. VIII., 70.) és Felsőszentmihályfalva formában fordul elő.
Már neve is arról tanúskodik, hogy 1170-ben Szent Mihályról elnevezett plébániatemploma van. A plébániatemplomot erősíti meg a pápai tizedjegyzék 1332-ben, amikor a Szent Mihály-templom papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 60 dénárt fizet, 1333-ban 23 dénárt, kétszer, 1334-ben 20 dénárt és ismét 2 garast és dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 185, 154., 2. jegyz.; Documente. XIV. C., III., 123, 142.)
A régi templom gótikus stílusban épült. Érdekessége, hogy nem a régi helyén áll: 1667–1685 között költöztették mai helyére, amint erről az 1690. évi egyházközségi jegyzőkönyv beszámol: „Mivel az Ecclesiának régi temploma és tornya az alsószentmihályfalvi határon az Aranyos vizéhez közel lévén építve, idővel a víz reászakadott, amelyet végre el is hordott volna. Tetszett azért az Eclának, hogy azon templomnak és toronynak köveit máshová hordaná…” (Orbán: i.m. V. 156.)
Az átépítést olyan szerencsésen végzik, hogy régi gótikus stílusjegyeit megőrzi, s így mintha a régi gótikus templom állna ma is előttünk: a csúcsíves ablakok kőkeretei díszműveikkel együtt, a szentély sokszögű záródása, a torony kettős köríves ablakai az átmeneti kor (XIV. század) jelei. (Orbán: i.h.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 181.) Különösen a torony ablakai arra engednek következtetni, hogy a templom a román-gótikus átmeneti kor idejében már állott.
A régi templomból megőrizték a régi harangot is, amelyen ez olvasható: „Verbum Domini manet is aeternum Anno 1597.”
1703 karácsonya előtt Rabutin labancai felgyújtják a templomot és a falut.
1848. nov. 20–21-én újra gyújtogatás áldozata. (Orbán: i.m. V. 155.; Ref. Névkönyv. 1868. 20.)
Középkori katolikus lakói a reformáció korában az unitárius vallást választják s unitárius lesz a templom is. Bethlen Gábor idejében a reformátusok kerülnek többségbe és a számbavétel után megkapják a templomot, amely ma is az övék. (Ref. Névkönyv 1868. 20.).
Az unitáriusok később új templomot építenek maguknak, s így a XVIII. században református és unitárius anyaegyház van Szentmihályfalván, s mindkettő Szent Mihály nevét viseli. (Benkő J.: Transsilvania. II., 183, 227.)
A kevés számú katolikus az 1861-ben elhunyt br. Jósika Pálné számára épített sírkápolnában jut istentiszteleti helyhez. A „ritka műízléssel” 1863-ban épített kápolna román-gótikus és reneszánsz stíluselemekkel díszes. (Orbán: i.h; B. Nagy M.: Stílusok. 86.)
Századunk elején is református és unitárius templom és egyházközség van Szentmihályon. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
