III. RIXA ÉS ANASZTÁZIA KIRÁLYNÉK KÖZÖTTI ROKONSÁG.
III.
RIXA ÉS ANASZTÁZIA KIRÁLYNÉK KÖZÖTTI ROKONSÁG.
RIXA ÉS ANASZTÁZIA KIRÁLYNÉK KÖZÖTTI ROKONSÁG.
Merseburgi Ditmár krónikájában* lengyel I. Boleszlav gyermekeiről a következőket mondja: «(Boleszlav) először Rigdag (meiszeni) őrgróf leányát, s annak elbocsátása után magyar származású leányt vett nőűl, kitől Bresprerus nevű fia született; miután ezt is elbocsátotta, Connildisz, a tiszteletre méltó öregebb Dobremir leányának személyével harmadszor lépett házasságra…kitől két fia, Mieszko, és egy, anyai nagyatyja nevét viselő fia és három leánya született, kiknek egyike fejedelemasszony, másika Hermann grófnak, harmadika Vulodimir király fiának lett felesége.»
Leibnitz, Scriptor. Brunsw. I. 359 l.
Cornides azt hiszi, hogy Ditmár szövegét e helyen elrontották s hogy «Bresprerus fia» helyett «Estredisz nevű leányá»-nak kellene állnia.
E feltevésre vezetik őt svéd írók, kik egyhangúlag azt mondják, hogy e (Chrobry) Boleszlav leánya, Esztrid, Skötkonung Olaf svéd király felesége volt.
Így teszi ezt Messenius János:* «Ez időben (998) nőül vette Olaus, svéd király, Esztridet, Boleszlav lengyel fejedelem leányát, ki Anundot, Ingerdiszt s Esztridiszt szülte.»
Scandia illustrata sive chronologia de rebus Scandiae, hoc est Sueciae, Daniae, Norvegiae, I. 76. l.
A svédek még azt is fölteszik, hogy e lengyel 108Esztrid a magyar Judit leánya. Messenius így mondja: «1016 körül Ingerdisz, Olaf leánya, Novgorodi Jaroszlavhoz ment férjhez; (Ingerdisz) Boleszlav lengyel fejedelem unokája (neptis) és Geiza magyar király kis unokája (proneptis) volt».
Támaszkodva ezen adatokra, Cornides a lengyel, magyar és svéd uralkodó családok közötti rokonsági viszonyt következőleg ábrázolja:
lengyel N. N.; magyar Géza; Adelheid; Judit; 984.; Mieczyszlav; Chrobry Boleszlav, más neje: Kunnildisz; Esztredisz, férje: svéd Olaf; Ingerdisz, férje: novgorodi Jaroszlav; Anasztázia, férje: magyar (I.) András; Mieczyszlav; Rixa, férje: magyar (I.) Béla.
Ha a svéd írók adatait és Cornides föltevését a kritika bonczkése alá vesszük, alig tartható fönn valami.
Mindenekelőtt hangsulyozandó, hogy a Boleszlav és magyar Judit közötti házasság nem történhetett 984-ben. Géza, magyar fejedelem, lengyel Adelhaidot csak 973-ban vette nőűl, Judit legjobb esetben 974-ben születhetett, úgy hogy 984-ben csak 10 éves lehetett.
A Judit és Boleszlav közötti házasságból valóban Bezprim (vagy Ottó) nevü fiu származott. Ez 1025-ben II. Mieczyszlavtól elűzetvén, István magyar királyhoz, később II. Konrád német császárhoz menekült. 1031-ben a lengyelek herczege lett, ugyanazon évben elvesztette a cservén birtokait, melyeket az oroszok elfoglaltak s saját emberei által 1032-ben halt meg.
Kunildisztől, Boleszlav harmadik feleségétől született gyermekek közül a következők ismeretesek:
1. II. Mieczyszlav († 1034);
2. Dobremir, 1025-ben elűzve.
3. Leány, fejedelemasszony.
4. Reginlindisz, férje: 1010 kör. lausitzi-meisszeni Hermann őrgróf.
5. Leány, férje: Svaetopolk, I. Vladimir orosz nagyherczegnek fogadott fia.
Ezeken kívül még Boleszlavnak egy Matild nevü leányát is ismerjük, ki 1035/6-ban schweinfurti Ottóval jegyeztetett el, de az eljegyzés a triburi zsinat határozata következtében felbontatott.
Ilyformán Boleszlav gyermekei közül svéd királyhoz férjhez ment Esztredisz nevü leányra nem akadunk.
Vizsgáljuk most az akkori svéd uralkodó család viszonyait, a mint ezeket a mai kutatás alapján ismerjük.
Az 1021/2-ben elhalt Skötkonung Olaf nevü svéd királynak két felesége volt:
1. Edla (ágyas), állítólag valamelyik obotrita (vend) fejedelem leánya, kihez Olaf rablás által jutott.
2. Asztrid, valószínűleg svéd származású s a régi felső svéd királyi családból való.
Broemmel nem ismeri Astrid nevét; szerinte ez Messenius és Cornides Esztredisze volna.
Az első viszonyból következő gyermekek származtak:
1. Gammal Ödön király, 1050 †, 1056 körül. Neje (?) Astrid Njalsdattn, királyi származású, a norvég Halogaföldből, a nyugatgótországi Ragvald nevü járl özvegye és Stenkil király anyja.
2. Holmfrid, férje: Szven, norvég járl.
3. Astrid, férje: norvég kövér Olaf.
A második házasságból származtak:
1. Anund Jakab, szül. 1008 kör., 1019-ben atyjának uralkodótársa † 1050 kör. Nejei: a) NN. b) Gunhild, Holmfrid nagynénjének leánya; † 1054, miután Sven Esztritson dán királylyal második házasságra lépett.
2. Ingegerd, † 1050; férje: 1019 orosz I. Jaroszlav.
Cornides ez ügyben leginkább arra törekedett, hogy az Árpádok s a Rurikok, nevezetesen pedig András és Béla Árpád-vérü fivérek feleségei között némi rokonsági viszonyt mutasson ki; ez valóban elérhető a nélkül, hogy Beszprimből Esztrediszt kellene csinálni.
Mert midőn magyar Béla 1039 kör. lengyel Rixát nőül vette, akkor már elég támpont volt adva arra, hogy András bátyjának az orosz Anasztáziával később kötött házassága, sógornéja Rixa s felesége Anasztázia közötti rokonsági kapocsnak kifolyása legyen.
1. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy már sokkal előbb Rixának egy nagynénje (1016/8) Svaetopolk, Jaroszlav (Anasztázia atyja) fogadott fiának neje lett.
2. Predszláva, Anasztázia nagynénje, Jaroszlav nővére, már 1018-ban Boleszlav fogságába kerülvén, ennek ágyasa lett: 1043-ban Kázmér, Rixa fivére, Dobrogenát (Máriát), Jaroszlav és Predszláva nővérét, vette feleségűl.
3. Rixa nővére neje lett I. Izeszlavnak, Anasztázia fivérének.
109Ime mindezeknek tábla szerinti ábrázolása:
orosz I. Svetoszlav † 972.; I. Wladimir † 1015.; I. Jaropolk † 980.; I. Szvaetopolk; lengyel I. Boleszlav † 1025.; leány. II. Mieczyszlav † 1034.; I. Jaroszlav † 1054.; Dobrogena; 1043.; I. Kázmér † 1058.; leány † 1107.; Rixa, férje 1032/9. magyar Béla; Anasztázia, férje: magyar András; I. Izeszlav † 1078.; b) orosz I. Jaroszlav † 1054.; magyar szár László; lengyel II. Mieczyszlav † 1034.; I. Izeszlav; Anasztázia; András; Béla; Rixa; leány.
A mi pedig Rixának és Anasztáziának közös ősatyától való leszármazását illeti, ezt is ki lehet mutatni, a nélkül, hogy lengyel Boleszlavnak Esztredisz nevü leányát kellene feltételezni, vagy a svéd történetet hamisítani.
A két sógorné között következő rokonsági viszony volt:
lengyel I. Mieczyszlav † 992 május 25-én; gőgos Sigrid, férje: svéd Erik † 994 kör.; Skötkonung Olaf † 1021/2.; Ingegerd † 1050. férj. 1019 orosz I. Jaroszlav; Anasztázia; magyar szár László; András; Béla; I. (Chrobry) Boleszlav † 1025 jun. 17. 3. felesége: Kunildisz; II. Mieczyszlav † 1034. fel. pfalci Rixa; Rixa.
Nagy genealogiai érdekkel bír még azon körülmény is, hogy nemcsak Gizela, Magyarország első királynéja, hanem még Rixa, I. Béla neje is a szász származású császári házzal rokonságban volt:
I. Henrik császár † 936 julius 2-án; I. Otto † 973 május 7.; II. Otto † 983 decz 7.; Matild † 1024/5 nov. 4. férj. Ehrenfried palatinus gróf † 1034.; Rixa † 1063. férje: lengyel II. Mieczyszlav † 1034.; Rixa; 1031/9.; magyar Taksony † 972.; Mihály; szár László † 1031 előtt, felesége: orosz herceglány; Béla † 1063.; Géza † 997. I. István bajor I. Henrik † 955.; II. Henrik † 995 aug. 28.; Gizella; 995.
E táblából kitűnik, hogy Gizela, szent István felesége s Matild, Rixának nagyanyja, két unokatestvér gyermekei voltak: ez oly körülmény, mely Rixának Bélával kötött házassága alkalmával némi jelentőséggel bírhatott.
