IV. BERTA, SZENT LÁSZLÓ ÁLLÍTÓLAGOS LEÁNYA.
IV.
BERTA, SZENT LÁSZLÓ ÁLLÍTÓLAGOS LEÁNYA.
BERTA, SZENT LÁSZLÓ ÁLLÍTÓLAGOS LEÁNYA.
A weingarteni barát krónikájában* következő hely fordul elő: «Bertát, másik nővérét (t. i. Zsófiának, kit krónikásunk hamisan I. László magyar király leányának tart), valamely gróf a zárdából (hol apácza volt) elszöktette s Frigyest, regensburgi «advocatus»-t nemzette vele.»
Canisius (= de Hondt, † 1610), «Antiqu. lectiones ad historiam mediae aetatis illustrandam», Ingolst. 1601, újolag kiadva Basnage-tól, mint «Thesaurus monument. eccles.» Antwerp. 1721.
Frigyesnek, a regensburgi «advocatus»-nak (Vogt = várnagy) atyját sulzeni Hundt Wiguleus (szül. 1514., † 1588.)* Hartvig-nak, abenspergi Babo gróf fiának nevezi. Frigyesen kívül e bogeni Hartvignak még egy Asswein nevű fiáról is tesz említést. Ezen kívül még más bajor kútforrások is bizonyítják, hogy I. Frigyes regensburgi várnagynak atyja bogeni I. Hartvig gróf volt. Újabb kútforrásokból megemlítjük Cornides-en kívül (Regum Hungariae Genealog. etc. 1778.), Ganser (Geschichte der Grafen von Bogen 1781.), Scholliner (Stemmatographia comitum de Bogen 1792).
«Bairisch Stammbuch» czímü művében. I. rész, Grafen von Pogen, 116. l.
Mindezeknek alapján Hopf is 1858-ban megjelent «Historisch-genealogischer Atlas etc.» czímű nagyszabású művében elismeri bogeni I. Hartvig atyaságát, a mennyiben ez I. Frigyes és Aszkuin fivérekre vonatkozik, kik a weingarteni barát szerint Berta magyar királyleánytól születtek; továbbá Broemmel 1846-ban megjelent jeles «Genealogische Tabellen zur Geschichte 110des Mittelalters bis 1273» czímű művében szintén elismeri, hogy Bertát, I. László magyar király leányát, bogeni Hartvig, későbbi férje, zárdából szöktette el.
Az újabb magyar, főleg a Horváth- és Szalay-féle nagy történeti művekben hiába keressük e Bertát I. László gyermekei között, s a magyar királyok vejeinek sorában sehol sem akadunk bogeni Hartvigra. Az egész dologban pedig az a legfeltünőbb, hogy a magyar történetírók annak okát nem adják, hogy e nem-magyar kútforrásokban említett házassági összeköttetést miért hagyták egészen figyelmen kívül. E körülmény magában véve még nem volna eléggé mérvadó arra, hogy ezen összeköttetés felől kételkedjünk, vagy hogy azt egészen tagadjuk; még azon körülmény sem elegendő arra, hogy a weingarteni baráton kívül senki sem említi ezen összeköttetést; mert feltéve, hogy a weingarteni barát valóban csak egyedűl tud e körülményről, nincs kizárva annak lehetősége, hogy tudósítását számos korábbi s idejében hiteles forrásokból merítette.
Ha tehát ezen házassági összeköttetés hitelességét meg akarjuk támadni, akkor – minthogy néhány régibb írónak az apácza-rablást illető aggodalmai reánk nézve nem mérvadók – véleményem szerint ezt csak a chronologiai adatok összehasonlítása által tehetjük.
Tekintsük mindenekelőtt magyar Berta chronologiáját.
Tudjuk, hogy magyar Béla herczeg (a későbbi I. Béla király) a lengyel királynak, II. Mieczyszlavnak, a pomeránok elleni háborúban tett szolgálatai jutalmáúl 1039 körül Rixának, e lengyel király leányának kezét nyerte s hogy midőn 10 évvel később bátyja, András király, Magyarországba visszahívta, már két fiával jött, kik közül az ifjabbik László volt.
Vegyük most a legkedvezőbb esetet, hogy e két fiu Béla és Rixának első gyermekei voltak s hogy két egymásra következő évben születtek: akkor László körülbelül 1041-ben született. Vegyük továbbá, hogy László Berta leányának születésekor legalább 17 éves volt (pedig ez a legkedvezőbb föltevés), akkor Berta 1058 körül születhetett.
Ilyformán fiának, Frigyesnek születésekor körülbelül 16 évesnek kellett lennie, mi az 1074-ik évre esik; 1074-ben pedig bogeni I. Hartvig, állitólagos férje, már nem volt az élők között.
De térjünk most át a bogeni ház chronologiájára, a mint ezt e családnak Hopf okirati adatokon alapuló művében levő nemzedékrendje előadja.
Minthogy bogeni I. Hartvignak névtelen atyja már 990-ben előfordúl s Aszkuin, Hartvig fivére, már 1007-here «Rotgau» urának neveztetik, továbbá, minthogy Hartvignak két fia még atyjuk halála előtt mint egyházi fejedelmek haltak el (t. i. Hartvig bambergi püspök 1047., fi 1053, és Lipót mainzi érsek 1051. aug, 1059. decz. 7-éig), ennélfogva Hartvignak 1074-ben már magas aggkorban kellett elhalnia; s minthogy a két püspök jóval 1074 előtt már püspöki széken ült, kétségtelen hogy magyar Berta sem Hartvignak egyedüli, sem első félesége nem lehetett.
Frigyest, Berta fiát, már 1074-ben regensburgi várnagynak nevezik; akkor tehát legalább is érett ifjúnak kellett lennie: De László király 1074-ben legjobb esetben csak 33 éves lehetett; hogy lehetett tehát akkor már érett ifjúnak nagyatyja, holott ez ifjúnak anyja legjobb esetben akkor csak 16 éves volt?!
Hogy Frigyes már 1074 előtt született, ezt már azon körülmény is bizonyítja, hogy Ulrik fia már 1112-ben (tehát 38 évvel 1074 után) eichstaedti püspök lett.
Nem is akarom itt tovább felemlíteni, hogy Hartvig grófnak még Aszkuin nevü fia is volt, kinek – ha Berta anyaságát elismerjük – csak 1074 után kellett születnie; csak azon körülményre akarok utalni, hogy László király, Hartvig állítólagos ipa, 1095-ben, tehát 21 évvel veje halála után, hunyt el és hogy Irén (Piroska), Lászlónak történetileg elismert leánya s Komnén János byzanczi császár neje, 1133-ban, tehát 59 évvel sógora halála után mult ki, holott – mert legifjabb fia, Mánuel, csak 1123 körül született – még nem is érhetett el magas kort.*
Mennyire tévedhetnek még igen nagy történetírók is chronologiai és genealogiai tekintetben, ezt a nagy Horváth Mihály «Magyarország története» czímű terjedelmes (1860-ban kiadott) műve mutatja.
T. i. nevezett műve I. kötetének 215-ik lapján a következőket mondja: «Ehhez járultak most Comnen János görög császárnak, egy idő óta László királyunk vejének, ki neki Piroska, a görögöktől Irene néven hívott leányát adta nőül, a keresztény fejedelmekhez intézett felszólításai stb.»
Horváth itt egyszerre két hibát követ el:
Minthogy Komnén Jánosnak e felszólításait még 1095, tehát László halála előtti időbe helyezi, ennélfogva szövege értelmében Komnén János már 1095 előtt ült a byzanczi trónon s 1095 előtt lett Piroskának férje.
Már pedig czáfolhatlan tény, hogy az első keresztes hadjáratkor a görög trónon I. Elek (egészen 1118-ig) ült, hogy János fia csak 1118-ban követte s hogy János, ki csak 1088-ban született, 1095-ben mint hétéves fiu, sem Európa fejedelmeit fel nem hívhatta, sem László veje nem lehetett.
Ez utóbbi körülményt figyelembe kell vennünk bogeni Bertánál is; mert ha János, Piroska nővérének férje, csak 1088-ban született, akkor Berta 1074-ben, tehát 14 évvel sógorának születése előtt, alig- lehetett Hartvig neje.
Az eddig mondottak alapján azon eredményre jutunk, hogy Bertának, I. László magyar király leányának anyasága, a mennyiben ez Frigyes és Aszkuin, bogeni I. Hartvig gróf 111fiait illeti s a mennyiben I. Hartvig 1074-ben elhalálozott, a történelmileg be nem bizonyított adatokhoz számítandó.
