Pabar hirnökmester.
Pabar hirnökmester.
1247. évi április havában történt,* hogy Phintor comes és rokona Beled saját, ugy mint összes nemzetségük nevében Fábián és Pabar (=Pobor) nevü édes fivéreket (Gutkeled nb.) István nádor előtt Baksa (=Boxil) nevü baranyamegyei birtok miatt, melyről azt állitották, hogy ősi tulajdonuk, beperelték. A nádor az ügyet egy a pécsi káptalan éneklőkanonokából Gyurkából, Miklós comes, Almai István, Izst fia Miklós, Negol nb. Lőrincz és Bereve-ből álló választott biróságra bizta, minek következtében Fábián és Pabar a birtok azon részét, melyet Phintor atyjától, Semruztól és nemzetségétől husz márkáért vásároltak és melyet nevezett Phintor fenti rokonának, Belednek, az orosz fogságból való kiszabaditása végett eladott, békésen továbbra is, mintha ősi birtokuk volna, megtarthassák, de mivel Fábián és Pabar többet elfoglaltak vala e földből, mintsem őket illette, a többlet visszaadására lettek elitélve. Az illető okiratból még azt is tudjuk, hogy Phintornak egyik helysége az ócsárdi (=olcsári) földekkel határos volt.
Fejér VII. 2, 293.
1261 aug. 21-én találunk bizonyos Pabart, mint a királyi hirnökök főnökét, mely minőségben azzal meg van bizva, hogy (Héder nb.) Güsszingi Henrik nádorral együttesen a somogymegyei királyi hirnökök vityai földjének birtokviszonyait megvizsgálván, arról a királynak jelentést tegyen.* Henrik nádor azért lett megbizva az ügygyel, mert egyuttal Somogymegye főispánja is volt; ebből pedig az következik, hogy Pabar is a megvizsgálandó birtok tájában birtokolt és igy teljesen fel vagyunk jogositva arra, hogy a Somogymegyével határos baranyamegyei birtokosban, az 1247-ben szereplő Pabarban az 1261. évi hirnökmesterre ráismerjünk. Pabar az 1260-as évek kezdetén a IV. Béla s fia István között kitört villongások alatt állhatatosan Bélának hive maradt, kinek oldalán 1263 aug. 3-án mint hirnökmestert találjuk.* 1264 ápr. 5-én mint «kopasz» Pabar a király nagyjai között szerepel, a nélkül, hogy a tőle viselt tisztséget ismernők.* Halála évét nem ismerjük; 1267-ben a Szo(v)árd nb. Miklós lovászmester – ha Fejér IV. 3, 430 megbizható – egyuttal a királyi hirnökmester is.*
Wenzel VIII. 2.
Wenzel VIII. 36.
Fejér IV. 1. 334 (tévesen 1244-re téve).
Fejér VIII. 5, 288 szerint Pobor még 1269-ben is volt a királyi hirnökök mestere (regiorum precoaum).
1276-ban találjuk, hogy Németi Lénárd és egynehány baksabeli kovászti jobbágyok közötti választott biróság sorában, kik a baranyamegyei Baksa helységben müködtek, bizonyos Pabarnak is kellett volna résztvennie.* Alig csalódunk, ha benne a hirnökmester fiára ráismerünk.
Wenzel XII. 186.
1332 jan. 13-án arról értesülünk, hogy Pabar fiai Péter és Dezső Pobor-Boxája (=Pabar-Baksája) nevü baranyamegyei birtokukon a nyulszigeti apáczák érdekében meg lettek idézve.*
Anjoukori okmánytár II. 375.
Az 1247-ben szerepelt Fábiánról további biztos adataink nincsenek.
136Egy keletnélküli okiratban* találunk bizonyos Fábiánt mint a baranyamegyebeli Kórógyiak képviselőjét és 1295-ben olvassuk, hogy Péter fia Fábián a baranyamegyei Németi Jakab comesnek a tisztviselője (=officialisa).*
Wenzel XII. 680.
Wenzel X. 196.
Pobor-Baksán kivül Baranya megyében a XV. században még Pobor (falva), Poborsziget és Poborszőllős nevü helységek is léteztek, mely utóbbi a mai Babarcz-szőllőssel azonos. Volt egy szigeti s egy adorjáni Pobor(i) család is.* Ha csak minden jel nem csal, akkor mindezek Pabar hirnökmesterrel összefüggésben állanak.
Csánki, Hunyadiak kora II. 529–559.
A mi pedig a Pabar (Pobor) nevet illeti, azt merem kockáztatni, hogy szász eredetü. A legnagyobb valószinüség a mellett vall, hogy közte s a cseh Bavor között némi rokonság létezik, a mit azon körülmény is támogat, hogy a mit fent láttuk, Poborszőllősből az idő folyamán Babarczszőlős lett.
Dr. Wertner Mór.
