Dr. Thirring Gusztáv: A soproni Thirring nemzetség háromszázéves multja. Családtörténeti tanulmány, 53 képpel. Sopron, 1934. 62...
Dr. Thirring Gusztáv: A soproni Thirring nemzetség háromszázéves multja. Családtörténeti tanulmány, 53 képpel. Sopron, 1934. 62. lap.
Németországban a genealogiai irodalom legújabban nagyon fellendült. Nem annyira az előkelő összeköttetéseken van a hangsúly, hanem a fajfenntartó – akár szellemi, akár fizikai munkát végző – emberen, ki a közösség tagja s a maga testi, lelki tulajdonságait átörökíti az idők végtelenségéig. A genealogusok érdeklődésének köre egyre jobban kiterjed a nemesi családok mellett a polgári osztály tagjaira. Származásukból, öröklött és szerzett képességeikből igyekeznek minél több tanulságot leszűrni, amit esetleg a családalapítás, fajkiválasztás szempontjából is értékesíteni lehet. A most tárgyalt kis munka is új nyomokon halad. Szerzőjének, az európai hírű statisztikusnak szempontjai révén széleskörű érdeklődésre tarthat számot. Nemcsak egyszerű származás, száraz életrajz-gyüjtemény ez, hanem egy élesszemű demografusnak munkája, ki táblázatokba foglalja a család tagjainak születési, élettartamra vonatkozó, foglalkozási, lakási és vagyoni viszonyait, illetve azok alakulását generációk szerint. Megtudjuk belőle, hogy a Németországból Sopron városába szakadt család mint emelkedett a mesteremberek közül a vagyonos kereskedők, majd előkelő tisztviselők sorába s adott e hazának számos kiváló fiat. Az 1637. évben Sopronban polgárjogot nyert Diringer János György szabómestertől kezdődőleg 10 generációban 272 családtagról történik említés, kik közül 23-nak kicsiny arcképét is bemutatja. Sopronban 200 év alatt 33 ház és 5 nyaraló volt – hosszabb-rövidebb ideig – birtokukban. Ezek közül 20-nak és más városban álló 3 háznak képe is látható. Volt a városban több szőlejük s egyik-másiknak kevés szántóföldje is.
Az adatok összegyüjtését megkönnyítette az a körülmény, hogy nagyon sokáig ugyanazon városban lakott az egész család. Jelenleg van Bécsben, sőt Párizsban élő ága is. A soproni városi levéltár és ág. ev. anyakönyv bőven szolgáltatta az értékes adatokat, melyeknek – főleg végrendeleteik (ilyent 16 drb-ot őriz a soproni városi levéltár) – segítségével igyekszik szerző lelkivilágukba is betekinteni.
Kifogás talán egyedül a munka címe ellen lehet. Nemzetségnek nevezi a szétágazó családot, holott ezt a fogalmat inkább a különböző családokra szakadt nemesi törzsekre foglalták le.
A művet, melyet három családfa, egy családi összesítő kép, két sírrajz is élénkít, a családi kegyelet hozta létre: mert hiszen szülei áldott emlékének ajánlja szerző. De érdeklődéssel forgathatják nemcsak a Thirring-család tagjai, hanem mindenki, aki nem közönyös a magyarrá lett, derék, szorgalmas, tehetséges polgári családok sorsa iránt.
Dr. G. Vargha Zoltán.
