A római szentbirodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. Írta és összeállította: Dr. Iványi Béla. Kiadja a gr. Teleki-c…
A római szentbirodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. Írta és összeállította: Dr. Iványi Béla. Kiadja a gr. Teleki-család gyömrői ága. Szeged, 1937. 8°. 503 l.
Sok, már rég letűnt, vagy akár még ma is szereplő magyar család írásai porosodnak a levelesládákban hozzáférhetetlenül, a nélkül, hogy szolgálatot tehetnének azoknak, akik hazánk történetét kutatják. A múlt beszédes emlékeinek közkinccsé tételét tehát mindenkor örömmel kell vennünk. Ezt érezzük most is, amikor a tudós és fáradhatatlan szerző legújabb munkáját kezünkbe vesszük.
A mű első részében Gyömrő helység legrégibb, a XIII. századdal kezdődő s a XIX. század közepéig terjedő történetének vázlatát kapjuk. Első birtokosa a helység nevét felvevő Gyömrői- (de Gymreu) család. A XVIII. sz.-ban jut a gróf Teleki-család kezére. A XIX. sz. közepén épült a kastély, mely ma is a család lakása s itt őriztetik a családi levéltár.
A második rész a Telekiek történetét tárgyalja. A nemzetség eredetét csak érintve szól arról a Teleki I. Mihályról, aki Garázda Annát vette nőül, akinek révén a Garázda-oklevelek egy része a Telekiekhez került. E Teleki I. Mihály telepedett le az apósának adományozott biharvármegyei Széken. Innen ered a család előneve. I. Mihály fia Jánosnak Borenmissza Anna volt a felelsége s e révén kerültek a Bornemissza-iratok a Telekiek gyömrői levéltárába. Fia a nagyhírű Teleki II. Mihály, Erdély nagyhatalmú kancellárja, a család római szent birodalmi grófi rangjának megszerzője. Harmadik felesége Muronyi Weér Judit volt, akivel az értékes Weér-oklevelek, Sándor nevű fiának feleségével, Bethlen Juliával pedig a Bethlen iratok kerültek e levéltárba. Az 1472. évvel kezdődő 66 drb Weér-oklevél közül való Muronyi Weér András 1509. évi címereslevele amely azonban ma nem Gyömrőn, hanem lététként az Országos Levéltárba őriztetik. Teleki Sándornak fia volt I. László (1710–1778), aki feleségével, Ráday Pál leányával, Eszterrel a gyömrői birtokokhoz és egyben a Rádai-iratokhoz jutott. I. Lászlónak fia, I. József (1738–1796) a dúsgazdag zólyomvármegyei Királyfalvi Róth-család utolsó sarját, Johannát vévén feleségül, ezzel nemcsak a Róth-birtok, hanem az egész Királyfalvi Róth-levéltár is a Telekiekre szállott. Fia II. László (1764–1821), akinek négy fia volt: Ádám, katona, II. József, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, III. László, a tragikus végű nagy hazafi és Sámuel (1792–1857), a gyömrői ág továbbvivője s a kastély építtetője. Utóbbinak fia Sándor (1829–1875), akinek gyermekei: József, László, Katinka és Tibor. Közülök Tibor, Gyömrő mai ura, akinek nagylelkű elhatározása tette lehe tővé a szerző e művének megjelenését.
A harmadik rész a gyömrői levéltárat ismerteti. Ez két részre oszlik: Az egyik az ú. n. «elsőrendű levéltár» a Garázda-iratokkal kezdődik. Következnek a Dolhay-oklevelek, amelyek a XVIII. sz. elején Dolha uradalmával együtt kerültek a Telekiek birtokába. Becses része a levéltárnak a Csébi Pogánycsaládnak zálog útján megszerzett levéltár töredéke. A levéltár másik része, az ú. n. «másodrendű levéltár», a Királyfalvi Róth-család levéltárát tartalmazza. A német eredetű Róth-család a XVII. sz. elején tűnik fel Zólyom vármegyében, ahol Róth György nemeslevelét 1623 márc. 16-án hirdették ki.
E család tagjainak házasságai révén kerültek a Királyfalvi Róth és utóbb a Telekiek gyömrői levéltárába a Schifferer, Rosenaui Ernst, Daróczi Berzeviczy, Polthári Soós, Garamszegi Géczy, Jánoki, 46Vatai Vattay stb. családok iratai. Az így kialakult levéltár anyaga összesen körülbelül negyven jószágra vonatkozik. Az 1248. évvel kezdődő, 76 fasciculusban elhelyezett elsőrendű levéltárhoz jó lajstrom- és mutatókönyvek állnak rendelkezésre. A 103 fasciculust kitevő másodrendű levéltár egy része azonban még lajstromozatlan. A zárt egészet képező első- és másodrendű levéltáron kívül azonban nagy számban vannak Gyömrőn még missilis levelek, gazdasági számadások és egyéb vegyes tartalmú iratok is. Több eredeti armálist is őriz a levéltár; így a Rudolf német császár által Prágában 1610. febr. 11-én Rosenaui Ernst György kamarai tisztviselő részére adományozott birodalmi címereslevelet; Báthori Gábor, erdélyi fejedelem által Szebenben 1612. május 12-én Szigeti Úr István s Gyulafehérvárott 1612. júl. 26-án Patho András részére, II. Ferdinánd német-római császár által Regensburgban 1630. szept. 20-án Reyll János orvos és fivérei, Zakariás és Farkas részére (német birodalmi nemességről), III. Ferdinánd király által Ebersdorffban 1651. okt. 9-én az előbb említett Ernst György fia, Rosenaui Ernst János György és gyermekei részére és I. Lipót király által Laxenburgban 1693. jún. 10-én Szabó Gáspár és testvérei: István, János, György, Szabó másképp Kiss István és Biró másképp Szabó István részére adományozott címeres nemesleveleket.
A negyedik részben a szerző az első és másodrendű levéltár összes középkori okleveleinek és a mohácsi vész utáni anyag válogatott darabjainak szám szerint 805-nek – a regesztáit adja. Az ötödikben a nagybecsű, elsősorban a XVIII–XIX. sz. politikai mozgalmaival és különösebb eseményeivel foglalkozó missilis levélanyag nevezetesebb darabjainak lajstromát kapjuk. A levéltár e részét maga a szerző rendezte. A hatodik rész a genealogiai kutatóknak különösen értékes, 233. drb gyászjelentést közöl az 1641–1848, illetve 1861. évekből. Végül az újabb rendezés alkalmával előkerült oklevelek és egyéb iratok jegyzékét kapjuk. A munkát az első és másodrendű levéltár regesztáinak pontos névmutatója zárja be.
A gyömrői ú. n. első- és másodrendű levéltár a család-, birtok- és helytörténet kutatóinak értékes forrás; a levéltár többi anyaga pedig, így elsősorban a missilisek, mindazoknak, akik a XVIII–XIX. sz. Magyarország életnyilvánulásaival és küzdelmeivel kívánnak foglalkozni. Elismeréssel kell tehát adóznunk a szerzőnek, aki lelkiismeretes gonddal és ismert szaktudásával végzett munkája által a magyar tudományos kutatók zöme előtt eddig még ismeretlen forrásanyagot feltárta előttünk. Kívánatos volna, hogy a tudományok hagyományos megbecsülésében közismerten mindig elöljáró gr. Teleki-család gyömrői levéltárában még elrejtett többi történelmi anyag is mielőbb napvilágot látna.
Főglein Antal.
