Balassi Bálint: ADJ MÁR CSENDESSÉGET
ADJ MÁR CSENDESSÉGET
| 1 | Adj már csendességet, lelki békességet, |
| mennybéli Úr! |
| Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, |
| kit sok kín fúr! |
| 2 | Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár |
| mentségére, |
| Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd |
| vesztségére! |
| 3 | Nem kicsiny munkával, fiad halálával |
| váltottál meg, |
| Kinek érdeméért most is szükségemet |
| teljesíts meg! |
| 4 | Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága |
| feljebb való, |
| Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen |
| s romlást valló. |
| 5 | Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást |
| ereszthet-é? |
| Éngem, te szolgádat, mint régen sokakat, |
| ébreszthet-é? |
| 6 | Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem |
| igéd szerint, |
| Megadod kedvesen, mit ígérsz kegyesen |
| hitem szerint, |
| 7 | Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak |
| áldott zárját, |
| Add meg életemnek, nyomorult fejemnek |
| letört szárnyát; |
| 8 | Repülvén áldjalak, élvén imádjalak |
| vétek nélkül, |
| Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, |
| bú s kín nélkül! |
