Juhász Gyula: Köszöntő
Pajtás, fogadd e csöndes éneket;
Békés nyugalmat annyi harc után.
De sorsunk, hej, fukar jutalmazó!
Oly keveset s oly gyöngén akarunk.
Egy dalt dúdolnánk, fáradt vándorok.
Mint alvó gyermek anyatej izét.
Hogy élünk s nemcsak tengünk erre mi!