Kölcsey Ferenc: RÉV ELŐTT
RÉV ELŐTT
Szív életemnek vitorlája,
Lobog, ha ez fuvalt reája,
Felhők s vihar pályám röptében,
S míg engem e veszély körében
| Hajtó szellőm a szerelem; |
| S sziklán, habon rohan velem. |
S míg engem e veszély körében
| Ezer halál zúg itt körűl, |
| Sem ég sem föld nem könyötűl. |
Nem messze zöld dombok virúlnak,
Ó ég, s ím a habok simúlnak,
Te bájsziget hű Kalypsója,
Ím itt áll a vándor hajója,
| Virágszagot lehell a part; |
| Lengő vitorlám arra tart! |
Ím itt áll a vándor hajója,
| Szélvész után a rév előtt, |
| Szelíden ah fogadjad őt! |
Cseke, 1825. december
