Kosztolányi Dezső: FELESÉGEM HOLDSUGÁRBAN
a holdra bámul és hite meging, -
mert kisfiúnk, kislányunk, nőve búban,
még azt se tudják, merre van Peking.
Felhős haja köddé higul ijedten,
hűs válla márvány s mint a fagy, vakít.
...Mondd, nézzük-e még vidáman mi ketten
ernyőnkön a hold fényes rajzait?