Kosztolányi Dezső: HÁBORÚ UTÁN
HÁBORÚ UTÁN
Tu Fu
Ország bukik, ám a hegy, víz a régi,
tavasz a fűre-fára visszajön,
hol búcsút mondott a madárka néki,
s virágszirom hullt, mint a tiszta könny.
...Három hóig, őrtűznél kergetőztem,
most tán falum nyugalmas partja vár.
...De ősz hajam úgy meggyérült eközben,
hajtűimet se tartja már.
tavasz a fűre-fára visszajön,
hol búcsút mondott a madárka néki,
s virágszirom hullt, mint a tiszta könny.
...Három hóig, őrtűznél kergetőztem,
most tán falum nyugalmas partja vár.
...De ősz hajam úgy meggyérült eközben,
hajtűimet se tartja már.
