Kosztolányi Dezső: ÜNNEPNAPON
ÜNNEPNAPON
Az emberár künn küszködik, tolong
s a ronda pénzért vásárolt mulatság
híg kéje eltorzítja lomha arcát,
kocsikra kap föl, fut, mint a bolond.
s a ronda pénzért vásárolt mulatság
híg kéje eltorzítja lomha arcát,
kocsikra kap föl, fut, mint a bolond.
Erdőkbe bújik, mássza a hegyet,
iszik, erőlködik, fáradva izzad,
a kürt rotyog, döng és porzik a színpad,
a kába lármán dőzsöl és nevet.
iszik, erőlködik, fáradva izzad,
a kürt rotyog, döng és porzik a színpad,
a kába lármán dőzsöl és nevet.
Én benn ülök, a légbe bámulok,
száz kép tolong föl, én vagyok urok,
egy szent gyönyör szelíd ütembe hintáz.
száz kép tolong föl, én vagyok urok,
egy szent gyönyör szelíd ütembe hintáz.
Incselkedik velem kéj, félelem,
aztán lehúnyom szótlanul szemem
s lelkembe játszik a tündéri színház.
aztán lehúnyom szótlanul szemem
s lelkembe játszik a tündéri színház.
1907
