Szenci Molnár Albert: CXXIV. ZSOLTÁR
CXXIV. ZSOLTÁR
T. B.
Háláadás az megszabadításért.
Háláadás az megszabadításért.
1
Az Izráel ezt nyilván mondhatja:
Ha az Isten nem lött volna velünk,
Ha ő nem lesz vala segétségünk,
Midőn az embereknek soksága
Kegyetlenül támada ellenünk,
Az Izráel ezt nyilván mondhatja:
Ha az Isten nem lött volna velünk,
Ha ő nem lesz vala segétségünk,
Midőn az embereknek soksága
Kegyetlenül támada ellenünk,
2
Elnyelnek vala ők elevenen,
Úgy reánk gerjedt vala haragjok,
Minket teljességgel az nagy habok
Vízzel elburítnak vala szörnyen,
Ránk omlanak vala nagy patakok.
Elnyelnek vala ők elevenen,
Úgy reánk gerjedt vala haragjok,
Minket teljességgel az nagy habok
Vízzel elburítnak vala szörnyen,
Ránk omlanak vala nagy patakok.
3
Az nagy árvíz reánk rohan vala
És elnyeli vala életünket,
Dicséret Istennek, hogy ő minket
Az ő fogoktúl megszabadíta,
Hogy ők meg ne ennének bennünket.
Az nagy árvíz reánk rohan vala
És elnyeli vala életünket,
Dicséret Istennek, hogy ő minket
Az ő fogoktúl megszabadíta,
Hogy ők meg ne ennének bennünket.
4
Miképpen elszalad az madárka
Az madarász tőriből, akképpen
Megszabadulánk az tőrt elszegvén,
Mert életünknek az Úr ótalma,
Ki mennyet, földet teremté bölcsen.
Miképpen elszalad az madárka
Az madarász tőriből, akképpen
Megszabadulánk az tőrt elszegvén,
Mert életünknek az Úr ótalma,
Ki mennyet, földet teremté bölcsen.
