A geológia útjain
A geológia útjain
A modern földtan tudománya Magyarországon a múlt század közepén veszi kezdetét, ekkor alakult meg a földtannal foglalkozók társulata, programjába vette az Akadémia is, s lapjaiban nagyszámú geológiai és őslénytani szakcikk jelent meg. A következő nagy lépés a Földtani Intézet megalakulása volt, s itt már a mecénások segítségére is számítottak.
A föld feletti és a föld alatti világ
Nehéz megmondani, hogy a modern értelemben vett földtan mikor is veszi kezdetét Magyarországon. Talán a Magyarhoni Földtani Társulat 1850-ben megkezdett működése után, talán az Akadémia 1858-as megújulása után, de a kezdet mindenképpen e korszakra tehető.
A Magyarhoni Földtani Társulat egyik alapítója Pettkó János volt, s Pettkó már a Társulat első kiadványában tanulmányt tett közzé a March folyó mentén végzett geológiai kutatásairól. Nevéhez fűződik az első magyar-német bányászati szótár megírása, s nem véletlen, hogy tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia is. Részt vett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1847-ben Sopronban megtartott vándorgyűlésén, ahol támogatta Zipser K. András azon javaslatát, hogy jöjjenek létre Magyarországon "földismei bányász egyesületek". Zipser úgy vélte, hogy "a közjólétet csak azáltal vívhatjuk ki, ha az ország előnyeit, földjének termékenységét s a kincseket, melyek annak hegyeiben s bérceiben rejlenek, ismerjük és magunkévá tesszük". E gondolat szülötte az imént említett, s 1848-ban megalapított társulat, amely első közgyűlését csak 1850-ben tarthatta meg. Ennek megalapításában segítségére volt tanítványa, Kubinyi Ferenc is.
Szabó József és követői
A földtani kutatás intézményesülése
Hévízkutatás
Az iskolaalapító
Kutatni, de miért?
Őslénytan
A paleontológia bárói
