A portré
A portré
A 16. századi művészetelmélet szerint a portré a műfajok rangsorában nem foglalt el előkelő helyet, mert a történelem, a Biblia, a mitológia tanulságos epizódjai helyett "csak" a természetet, a valóságot mutatta be. Mégis, Európa-szerte ez volt a legnépszerűbb, a legkeresettebb ábrázolás, mert a nagy egyéniségek, a fontos események főszereplői iránt hatalmas érdeklődés mutatkozott (pl. Thököly Imre képmásai angol és francia gyűjteményekben is megtalálhatók). Itáliában vált szokássá, hogy világi személyek portréiból sorozatokat állítottak össze (uralkodók, pápák, híres emberek, írók, hadvezérek stb. portréi). A műfaj legreprezentatívabb változata Tiziano művei nyomán terjedt el: az egészalakos, életnagyságú arcképtípus, amely a modellt állva, reprezentatív külsőségek és járulékok kíséretében ábrázolta. Magyarországon is kedveltté vált az a portrésorozat, amely egy család élő tagjai mellett dicső őseit is bemutatta (ez az úgynevezett ősgaléria). A nemesi öntudat megerősödésével, a főnemesség politikai, társadalmi szerepének növekedésével jár együtt az igény, hogy az egyes családok "felsorakoztatják" őseiket, akik a nemességet szerezték, a vagyont gyarapították, magas tisztségeket töltöttek be. Sokszor utólag, elmondás alapján készül a festmény, és így az arcnál fontosabb a festő számára a ruha ábrázolása. Aprólékosan, gondosan festik a ruházatot, a fegyvereket és más részleteket; a színezés a Habsburg udvari festészet hatására nagyrészt sötét árnyalatokat mutat. Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsay Orsolya 17. századi portréja e korai felfogást dokumentálja. A század közepén a német Benjamin Block művei jelentik e képtípus virágkorát. A festő néhány évig Nádasdy Ferenc udvarában s a Batthyány család számára dolgozott, majd Bécsbe költözött. Nádasdy Ferenc és felesége egészalakos arcképei (1656) a korábbi festmények tér nélküli kompozíciói helyett valóságos belsőteret, hátul a tájba nyúló kitekintést, közvetlen beállítást, dekoratív feldolgozást (pl. nagy karmazsin színű festékfoltokat, arany vagy ezüst díszítményeket), csendéletszerű részleteket mutatnak.
Benjamin Block: Gróf Nádasdy Ferenc képmása (1656)
Benjamin Block: Gróf Nádasdy Ferencné herceg Esterházy Anna Julianna képmása
