Kőpárkányok között
Kőpárkányok között
Az előzőekben leírt territoriális és párzási viselkedés a szintén a nyakörvös gyíkokhoz tartozó fali gyíkra (Podarcis muralis) is igaz, bár ez a faj elsősorban nem a füves területek lakója. Élőhelyét köves lejtők, sziklás falak, felhagyott bányák, romos épületek alkotják. Bravúros ügyességgel mozog a sziklarepedések és a kőpárkányok között, ahol a háromdimenziós élettérben nagyon magas létszámú állománya például a Mecsektől délre fekvő Szársomlyó-hegy déli oldalán él.
A terjeszkedő, a mediterrán állat- és növényritkaságokért létrehozott természetvédelmi területet veszélyeztető mészkőbánya ugyanolyan alkalmas környezetet teremt számára, mint a hegy másik oldalán lévő szabadtéri szoborpark. De az egyedszám nemcsak itt, hanem a természetes, sziklás lejtőkön is rendkívül magas, a mészkőhasadékok és a gazdag cserjés növényzet (például a törpemandula) nagyon sok fali gyíkot rejt. Ritkaságként teljesen fekete, ún. melanisztikus példányokra is bukkantak itt. A fali gyík színezete egyébként kevésbé látványos, mint a többi, eddig ismertetett nyakörvös gyíké, az uralkodó színe a barna, amelyet a hátoldalon lévő sötétbarna vagy fekete, apró foltokból álló párhuzamos csíkok élénkítenek. Egyedül hasoldala szolgál némi változatossággal, a hímeké – különösen a nász idején – rikító téglavörös, amelyet az oldalak érintkezési vonalánál égszínkék pettysor díszít. A nőstények hasa halvány fehéres-rózsaszín.
Fali gyík
A fali gyík testalkata látványosan alkalmazkodott a sziklás, köves körülményekhez: egész teste felülről lapított. Különösen feltűnő ez a bélyeg a fején, amely jóval alacsonyabb, mint például a fürge gyíké. Testhossza az orrcsúcstól a kloákáig 4–6,5 cm, tehát a kis testű hazai gyíkfajok közé tartozik. Nyakörve, szemben a némileg hasonló testalkatú homoki gyíkéval, ép szélű, nem fogazott.
A fali gyík nősténye 5-6 héttel a párzás után júliusban rakja le 3–8 kicsiny tojását, amelyből a fiatal állatok augusztus második felében bújnak elő. Táplálékukat elsősorban apró rovarok, pókok, százlábúak alkotják, amelyekre villámgyors lerohanással vadásznak a száraz repedések között. Gyorsan nőnek, a többi nyakörvös gyíkhoz hasonlóan második telelésük után – tehát kétéves korukban – már alig lehet elkülöníteni őket az idősebb állatoktól, és szaporodásra is érettekké válnak. A telelés októbertől áprilisig tart, fagymentes, védett helyen, kövek alatt, föld alatti lyukakban.
Haragos sikló tojásai
