Vulkáni hegységeink kőzetei (Józsa Sándor)
Vulkáni hegységeink kőzetei
(Józsa Sándor)
(Józsa Sándor)
Milyen kőzetekből állnak a gyakorta óceánokat szegélyező vulkáni hegyláncok? A Kárpátok hegykoszorújában több száz kilométer hosszan vulkáni hegysor húzódik. Vajon e hegylánc vulkánjai is egy egykori óceán peremén pöfékeltek? Vizsgáljuk meg kőzeteiket tüzetesen!
A világtérképekre tekintve mát a 19. században többeknek feltűnt, hogy egyes hegyláncok és árokrendszerek az óceánok peremén, akár ezer kilométereken át szorosan egymás mellett haladnak. A lemeztektonika ezeket a területeket szubdukciós zónáknak nevezi: itt az óceáni kőzetlemez becsúszik az asztenoszférába, majd részlegesen megolvad. Az alábukó és a felül lévő lemez közötti köpenyanyagban indulnak meg azok a folyamatok, melyek a mélytengeri árkok melletti vulkanizmust kiváltják (lásd a lemeztektonikai fejezetben). A szubdukciós vulkanizmus egyik legszebb példája az Andok vulkáni vonulata. Leggyakoribb kőzete, az andezit, amely a hegységről kapta a nevét, nagyon gyakran riolittal (régebbi nevén liparit) és dácittal társul.
Andezitekről általában – petrográfus szemmel
Magyarországi andezitváltozatok
A magmafejlődés folyamata a Karancs példáján
Vízen úszó lávakőzet, avagy az ezerarcú riolit
A „nagy testvér” árnyékában
A felső-köpeny hírhozója: a bazalt
