Magyarországi andezitváltozatok
Magyarországi andezitváltozatok
A kárpát-pannon térség zömmel andezitből álló hegységei a Börzsönytől a Hargitáig húzódó, a miocéntől a pleisztocénig működött ún. belső-kárpáti vulkáni koszorú tagjai. A vulkáni tevékenység – mint a lemeztektonikai áttekintésben olvashattuk – egykori szubdukciós zónákhoz kapcsolódott. (A Mecsekben a kb. 1 km2-es területen felszínre bukkanó sötét, finomszemcsés amfibolandezit eredete egyelőre ismeretlen.) E vonulat legkeletibb tagjainak, a Börzsönynek és a Visegrádi-hegységnek közös jellemzője a láva- és vulkáni törmelékes kőzeteikben egyaránt gyakran megjelenő gránát. A jólismert Holdvilág-árokban a piroklasztitból kimálló ellenálló, kemény gránát a patak hordalékában erősen feldúsul, helyenként vörösre színezve a homokot. A Börzsönyben található Királyréten a Széles-mező alatti turistaúton százszámra gurulnak a szintén piroklasztitból kimállott, gömbölyű gránátok.
A Visegrádi-hegység típusos amfibolandezitje a Szentendrétől északnyugatra eső dömörkapui kőfejtőben, vagy a Visegrádra kifutó Apátkúti-völgy szintén felhagyott kőbányáiban és útbevágásaiban figyelhető meg. A geológusok által leglátogatottabb hely azonban a dunabogdányi Csódi-hegy, amely óriási, ma is működő bányájáról és az egész világos színű gránátos biotitamfibolandezitjében előforduló sokféle ásványáról híres (lásd korábban). A hegy voltaképpen egy picike, néhány száz méter átmérőjű lakkolit, amely kis mélységben megszilárdult, duzzadt lencse alakú szubvulkáni testet jelent.
Zónás plagioklász mikroszkópos képe a cserháti Szanda-hegy andezitjéből
A Börzsöny andezitjei nagyon változatosak, a fő kőzetalkotó színes elegyrészek minden típusa (amfibol, hipersztén, augit, biotit) megtalálható bennük. A kissé szilícium-gazdagabb dácit is előfordul. A Márianosztrához közeli Csák-hegy kőfejtőjében a hegység mindkét fő kőzettípusa megtalálható.
A Cserhát lankás dombjai sajátos földtani képet takarnak. Az itteni andezit ugyanis zömmel délkelet-északnyugati irányú teléreket, vagyis hasadékkitöltő, függőleges síkban kiterjedt, kis mélységben megszilárdult szubvulkáni testeket formál. A típuskőzet fő lelőhelye a Szanda-hegy. Fekete, üveges alapanyagában fenokristályként nagy számban fordul elő plagioklász, melynek 1–2 mm-es, víztiszta, átlátszó léces kristályai szintén sötétnek látszanak, így szabad szemmel nehezen fedezhetők fel. Színes szilikátot a kőzet makroszkóposan nem tartalmaz, ezért amafitos andezitnek (mafit = színes elegyrész) is hívhatjuk. Üde, kemény, kalapáccsal megütve csengő hangot adó rideg kőzet.
A Mátra lávakőzetei zömmel piroxénandezitek, belőlük mindig hiányzik az amfibol. Az andezit főleg hidrotermás átalakulása ebben a hegységben a legváltozatosabb.
