Talajvédelem (Papp Sándor)
Talajvédelem
(Papp Sándor)
(Papp Sándor)
A talajok mezőgazdasági hasznosíthatóságát számos eredendő és „szerzett” talajhiba (kövesség, sekély termőrétegűség, erős víz- illetve sóhatás, savanyúság stb.) korlátozza; mindezekhez a lejtős mezőgazdasági területek talajainak – éppen a művelés következtében felgyorsult – lehordása (erózió), valamint a homokvidékek anyagának szél általi mozgatása, folytonos áthalmozása (defláció) társul. Alábbiakban e problémák megoldásával, a megelőzés, a védelem és a javítás kérdéseivel foglalkozunk.
A természetes okokból csökkent termékenységű talajok egy részének megjavítását még csak megkísérelni sem (volt) érdemes – többek között ezért nem terjedt ki a mezőgazdasági művelés pl. az erősen kavicsos, kőzettörmelékes váztalajokkal, sekély, kedvezőtlen vízgazdálkodású rendzinákkal, rankerekkel fedett térszínekre (ezeken az erdőket jórészt meg is hagyták) –, mások gazdaságosan nem javíthatók (pl. szoloncsák szikesek); többségük azonban különböző talajjavítási eljárásokkal termékenyebbé tehető. Ez utóbbiak közé részben azok a talajok tartoznak, amelyek egykor kedvező vagy kedvezővé tett tulajdonságait maga a mezőgazdasági tevékenység károsította, tehát a korábbi állapot helyreállítására van szükség.
A talajok fizikai és kémiai tulajdonságaira a legnagyobb mértékű befolyást a nagyüzemi mezőgazdaság gyakorolta. Alig van az országnak olyan mezőgazdasági területe, ahol a nagy gépek szerkezetromboló, talajtömörítő, a lejtőkön intenzív talajeróziót indukáló hatása ne lenne észlelhető; másutt az ésszerűtlen öntözés vagy a túlzott műtrágyázás kedvezőtlen fizikai, kémiai, sőt a környezet más tényezőire is kiható egyéb következményeivel kell számolni (összeiszapolódás, vizenyősödés, másodlagos szikesedés, a nyílt vizek eutrofizációja, a talajvizek nitrátosodása stb.).
Legszélesebb értelemben a talajjavítás mindazoknak a módszereknek és eszközöknek az összessége, amelyek alkalmazásával a talajtulajdonságok gyökeres megváltozása, a talajtermékenység tartós javulása érhető el. A megszüntetendő talajhiba jellegétől függően fizikai (mechanikai) és kémiai talajjavítási eljárások ismeretesek, egyes esetekben pedig a kettő kombinációjának alkalmazása válhat szükségessé (komplex melioráció).
Talajpusztulás Magyarországon (Stefanovits Pál [1992] nyomán).
1 – erősen;
2 – közepesen;
3 – gyengén;
4 – nem erodált területek;
5 – akkumulációs területek;
6 – defláció által gyakran sújtott területek;
7 – erdők
