Az Erdélyi-középhegység (Móga János)
Az Erdélyi-középhegység
(Móga János)
(Móga János)
Az Erdélyi-medence és az Alföld között sűrű erdőségekkel borított, alig tagolt, változatos felépítésű hegyvidék emelkedik: az Erdélyi-középhegység vagy -szigethegység (tájbeosztásunkban Biharerdő). A rajta átvezető völgyszorosok és hágók ellenére nagytájakat elválasztó szerepe nyilvánvaló: az egykori királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség közé ékelődve utóbbinak évszázadokon át megakadályozta integrálódását.
Az Erdélyi-középhegység nem tartozik a Kárpátok vonulataihoz, a rokon vonások azonban szembetűnőek. A Kárpátokhoz hasonlóan részt vesznek felépítésében az idősebb kőzetanyagú takarók, takaróroncsok, megjelennek a harmadidőszaki vulkáni kőzetekből álló hegycsoportok és az üledékes szirtekkel (olisztolitokkal) ékes flisvonulatok. A sokszínűséget fokozza, hogy a hegység az egész Kárpátok ércekben, ásványokban leggazdagabb területe, ahol több mint kétezer éves múltra tekint vissza a bányászkodás.
Idős masszívumok, nagy takarórendszerek, felszínelegyengetés
Karsztfennsík a Fekete-Körös forrásvidékén
Lépcsőzetes domborzat
Az egykori Marosi-óceán medencéje
Az „Aranynégyszög”
A szurdokvölgyekkel tagolt Torockói-hegység
Változatos éghajlati-biogeográfiai kép
