A szurdokvölgyekkel tagolt Torockói-hegység
A szurdokvölgyekkel tagolt Torockói-hegység
Az Érchegységhez keleten kapcsolódó Torockói-hegységben tovább folytatódik az ofiolit-flis öv. A két hegység felépítése sok hasonló vonást mutat. Hiányoznak viszont az érces vulkáni vonulatok, és nagyobb területen jelenik meg és fontos szerepet játszik a tájkép arculatának kialakításában a felső-jura zátonymészkő. Úgyszólván az egész 70 km hosszú hegységen – több párhuzamos vonulatban – végighúzódik az ún. Titon (vagy Strambergi) mészkő, amely a legváltozatosabb formában – takaróként, takaróroncsként, foltzátonyként és olisztolitként – jelenik meg. Titon mészkövek hordozzák a Torockói-hegység legmagasabb, 1300 méter körüli tetőit, a Csumerna-fennsíkot (Vârful Ciumerna) és a Bedellői-havasokat (Muntii Bedeleu), kisebb takaróroncshoz tartozik a valamivel alacsonyabb Csáklya-kő (Piatra Ceţii) és Pilis (Vârful Pleşii). Tengeralatti vulkáni hátság bazaltos kőzetanyagára települt felső-jura mészkővonulat húzódik Torockótól Túrig. Ugyanennek a mészkőnek kisebb-nagyobb tömbjei (mint olisztolitok) százával emelkednek ki a beágyazó kréta flis felszínéből, és magányos szirtekként vagy impozáns csúcsokként messze környezetük fölé magasodnak. Legszebb a Kecske-kő (Piatra Craivei), a Sfredelasul (1132 m) és a Bulz-kő (939 m).
A Tordai-hasadékot a kis Hesdát-patak véste ki
A párhuzamosan húzódó mészkővonulatokat a vízfolyások gyönyörű szurdokvölgyekkel törik át. A Kárpátok egyetlen más hegyvonulatában sem találunk ennyi keresztvölgyet ilyen kis területen. Itt található a tudománytörténeti jelentőségű nagyenyedi Kőköz, amelyet Cholnoky Jenő munkái tettek közismertté. A neves geográfus itt ismerte fel az ún. epigenetikus (átöröklött) völgyek (vagy kőközök) kialakulásának folyamatát. Régóta ismert a hegység északi peremén a Túri- és a Tordai-hasadék. Cholnoky az előbbit epigenetikus völgynek, utóbbit barlangi eredetű keresztvölgynek tartotta; újabban a román geomorfológusok egy része a Tordai-hasadékot is átöröklött völgynek tekinti. A tucatnyi más szoros és kanyonvölgy közül a két legjelentősebb – a Remetei- és a Havasgáldi- (Întregalde-) szoros – barlangmennyezet felszakadásával keletkezett. Utóbbi nemcsak morfológiai, hanem botanikai értékei miatt is védett; itt található a havasi gyopár Közép-Európában legalacsonyabb termőhelye, 600 méter magasságban.
A Torockói-hegység szurdokvölgyei mellett mészkőplanináinak karsztjelenségei is különlegesek. A sokféle karsztjelenség közül a Szolcsvai-búvópatak barlangrendszere nemcsak a Torockói-hegység, hanem az egész Kárpátok legcsodálatosabb természeti képződményei közé tartozik.
