Édesvízi mészkövek és folyóvízi teraszok
A paksi löszfeltárások és fúrások összesített szelvénye Pécsi Márton nyomán. Th1-DH2 – humuszos szintek; MF – Mende Felső talajkomplexum; BD – Basaharc Dupla talajkomplexum; BA – Basaharc Alsó talaj; MB – Mende Bázis talaj; PD – Paks Dupla talajkomplexum; PDK – Paks-Dunakömlődi talaj; függőleges szaggatott vonal – fiatal löszök; talpas vastag szaggatott vonal – idős löszök; pontozás – homok; x – vulkáni tufa; fehér nyilak – eltemetett deráziós völgyek; fekete nyilak – eróziós réteghiányok. Az ábra bal oldalán a magnetosztratigráfiát tüntettük fel: a fekete csík a jelenlegi (Brunhes) normál, a fehér az idősebb (Matuyama) fordított polaritást jelzi. A Jaramillo egy rövidebb, normál polaritású esemény volt 0,90–0,97 millió évvel ezelőtt
Geomorfológiai szintek a Nyugati-Gerecsében Dunaalmás és Dunaszentmiklós szelvényében Pécsi Márton, Scheuer Gyula, Schweitzer Ferenc, Márton Péter és M. A. Pevzner szerint.
tI – a Duna holocén ártere; tIIa–tVI – a Duna és a Tatai-folyó pleisztocén teraszszintjei és hordalékkúpjai; tVII – a Duna felső-pliocén terasza; PI–PII – pliocén hegylábfelszín; mI–mII – felső-miocén abráziós színlő és deltakavics; OM – oligo-miocén terresztrikus kavicsfoszlányok kréta időszaki tönkfelszínen; T1–T7 – negyedidőszaki édesvízi- mészkő-szintek, kronológiai tagolással: T1 – holocén korú forrásmészkő; T2 – würm végi-idősebb holocén, 14 ka (ezer év); T2b – riss/würm, 127 ka; T3a – riss2 végi, 135 ka; T3b – riss2 kezdete, 190 ka; T4 – mosbach, 350 ka; T5 – cromer, 960-730 ka; T6 – felsővillányi faunával, 1,6–1,4 Ma (millió év); T7 – felsővillányi faunával, 1,8–1,6 Ma; T8–T9 – pliocén kori édesvízi mészkövek; T10 – csarnótai gerincesfauna-előfordulással; T11 – felső-miocén édesvízi mészkő, Unio wetzleri gyakori előfordulásával; T11–T12 – felső-miocén édesvízi mészkő abráziós szinteken, vagy deltakavics a hajdani Pannon-tenger partján