29. Músza budai pasának IV. Murád szultán nevében kiállított rendelete az egri pasának, az egri és hatvani kádiknak Buda, 1633. j…
29.
Músza budai pasának IV. Murád szultán nevében kiállított rendelete az egri pasának, az egri és hatvani kádiknak
Buda, 1633. június 29–július 7.
Músza budai pasának IV. Murád szultán nevében kiállított rendelete az egri pasának, az egri és hatvani kádiknak
Buda, 1633. június 29–július 7.
A tugrán: Murád, Ahmed hán fia, mindig győzedelmes.
Kegyes kormányzó, az előkelő nemesek kiválósága, hatalom és méltóság ura, nagyság és fenség birtokosa, akit a mindenhatóégi király bőkezű kegyével megajándékozott: Eger beglerbégje, …1 – akinek tartson soká szerencséje! – és a kádik és bírák mintaképei, az erény és igaz szó kincsesbányái: Eger és Hatvan kádijai – akiknek szaporodjanak erényeik! –, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomástokra:
1 Az írnok a beglerbég nevét nem írta be; ekkor Mehmed viselte a hivatalt.
A hatvani szandzsákban fekvő szultáni hász-falvak közül Berény falu rájái, e szultáni rendelet birtokosai, hozzánk jöttek és a következőket adták elő: Falujuk a határszélen, a gyaur várak közelében fekszik. Adót mindkét részre fizetnek, falujuk környékéről pedig soha nem maradnak el a hajdúk és rabló katonák. Bejönnek falujukba, s ha utasokkal, jövő-menő emberekkel vagy muszlim portyázókkal találkozva harcba 56és öldöklésbe kezdenek, s közöttük emberhalál esik, a lakosok ezt nem tudják megakadályozni, ahogy segítségnyújtásra sincs elegendő erejük. Ezekben az ügyekben vétlenek, nem bizonyítható rájuk semmilyen ellenszegülés, bűn vagy mulasztás. A mirlivák, vojvodáik, más embereik meg az eminek a seriat és a kánun ellenére mégis bírságot követelnek tőlük azzal az ürüggyel, hogy falujukban vagy a hozzá tartozó földeken és határokon harc és öldöklés volt, s ott emberhalál történt. Ezzel az indokkal sokat zaklatják és sanyargatják őket. Korábban már több nemes rendeletet adtunk ki arról, hogy az ilyen ügyekben, mivel nyilvánvalóan semmilyen mulasztás, bűn vagy ellenszegülés nem terheli őket, sem a mirlivák, sem vojvodáik és egyéb embereik ne zaklassák és háborgassák őket. Mindez nem használt, s most ismét azt tudatták velünk, hogy a szandzsákbégek, vojvodáik, más embereik és az eminek részéről sok sanyargatásban és háborgatásban van részük. Ezt nem tudják elviselni, ezért megakadályozására és elhárítására szultáni rendeletet kértek.
Megparancsolom tehát, hogy amikor engedelmességet parancsoló, nemes rendeletemmel hozzátok érkeznek, a jog előírásainak megfelelően nézzetek utána az ügynek. Ha mindez igaz: tehát ők a gyaur várak szomszédságában laknak, mindkét részre hódolnak és adót fizetnek, falujukban és a hozzá tartozó földeken és határokon állandóan hajdúk és rabló katonák járnak, és muszlim portyázókkal, jövő-menő emberekkel találkozva harcot támasztanak s abban emberhalál esik, a mirlivák, vojvodáik és az eminek pedig erre hivatkozva díjat követelnek, törvénytelenül zaklatják és sanyargatják őket – úgy ez helytelen és megakadályozandó. Ha az ilyen ügyekben a rájára semmilyen mulasztás, bűn vagy ellenszegülés nem bizonyosodik rá törvényesen, ezentúl a mirlivák, vojvodáik és az eminek közülük senkit ne zaklassanak és háborgassanak ok nélkül, csak azért, mert a faluban, annak földjein vagy határán a gyaurokkal harc és öldöklés folyt. Ne engedjétek, hogy ezzel az indokkal törvénytelenül büntetéspénzt követeljenek tőlük. Azokat, akik így akarnak eljárni, akadályozzátok meg! Az ellenszegülőket csendesítsétek engedelmességre, azokat pedig, akik a seriat ellenére törvénytelenséget vétenek, nevük feltüntetésével jelentsétek nekünk! Így vegyétek tudomásul! Miután elolvastátok, e nemes rendeletemet adjátok a panaszosoknak! Nemes kézjegyemnek hitelt adjatok! Kelt az 1042. év nemes zi-l-hiddzse havának utolsó harmadában, a jólvédett Buda városában.
A hátlapon: Bejegyeztetett.
– – – – –
Ofen, 29. Juni–7. Juli 1633. Der im Namen des Sultans Murad IV. herausgegebene ferman des beylerbeyis von Ofen, Musa, an den beylerbeyi von Erlau und an die kadis von Erlau und Hatvan. Die Vertreter von Jászberény brachten beim Ofener divan vor, daß ihre Stadt an der ungarisch-türkischen Gebietsgrenze liegt (an beide Teile zahlen sie Steuern), wo ständig Soldaten ein und ausgehen. Wenn ungarische Soldaten türkische Soldaten oder Reisende überfallen, so ist es die Stadt, die von den mirlivas und ihren Angestellten bestraft wird, wo doch die Einwohner schuldlos und machtlos sind. 57Der beylerbeyi verbietet, der Stadt Jászberény Blutgeld abzuverlangen, wenn Soldaten jemand getötet haben.
