Mudi.
Mudi.
Közepes termetű magyar pásztorkutya; származásáról elég keveset tudunk. Valamikor az 1900-as évek elején a pásztorok segítőtársaként a » puli és a » pumi mellett feltűnt egy álló fülű terelőkutya; az akkori kinológusok ezt az ebet spicchibridnek tartották. A pásztorok maguk egyszerűen csak hajtókutyának nevezték.
Szervezett tenyésztését voltaképpen a balassagyarmati múzeum igazgatója, Fényes Elek kezdte el rendkívüli ügybuzgalommal az 1930-as években. Ő írta le először tudományos igénnyel, pontossággal; ezután Mo. különböző részein - több-kevesebb sikerrel és meglehetősen elszigetelten - megpróbálkoztak ennek az új fajtának a tenyésztésével, ám a inkább megmaradt eredeti foglalkozásában, amelyet ma is művel. Rendkívül értelmes, érdekes megjelenésű eb; közepes termetű, a magyar pásztorkutyák közül a legrövidebb szőrű.
Feje elkeskenyedő, koponyája enyhén domború, stopvonala (» Arcorri hajlás) valamint az orrháta egyenes, orrtükre kicsi, fekete. Fogazata ollós záródású. Szeme kissé ovális, ferdén metszett, sötétbarna. Füle feláll, hegyes, magasan tűzött. Nyaka közepes hosszúságú, kissé ívelt, izmos, háta rövid, egyenes, feszes, ágyéka izmos, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott, fara rövid, enyhén csapott, közepesen széles. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak, erőteljesek, mancsa gömbölyded, ujjai szorosan zárnak. Farka lefelé irányul, rövid, rendszerint kurtítják, de olykor előfordul egy-egy eleve farkatlan példány is. Szőrzete a fején, a végtagok végén és a lábai elülső részén egészen rövid; teste többi részén kissé hosszabb, hullámos v. csigás lefutású; mintegy 3-7 cm hosszú. Színe fekete, fekete-fehér, fekete-fehér-tarka, barna, szürke, fehér és spriccelt. Marmagassága 35-47 cm; testtömege 8-13 kg (1. 89. és 90. színes fénykép).
Mudi kan
Fakó mudi
Fekete mudi
