Tanach
Tanach, Taanak: régi kánaáni királyi város Jiszreel síkságán, Megiddótól 8 km-re; az egyiptomi szövegekből már III. Tuthmószisz (ur. Kr. e. 1490–1436) korától kimutatható; az ® amarnai levelekben is szerepel. Bár Józs 12,21 a legyőzött királyok sorában említi, csak Dávid hódította meg (Bír 1,27; 5,19). Manassze törzsének lett a birtoka (Józs 17,11; 21,25; 1Krón 7,29). Salamon uralma alatt Megiddóval egy kerületet alkotott (1Kir 4,12). Később már nem találkozunk vele az ÓSz-ben. Ma Tell Taannek a Haifába vezető út mentén. Az E. Sellin folytatta ásatások (1902–04) során talált fontosabb leletek: 12 ékírásos tábla a késői bronzkor elejéről (a város elöljárójának levéltárából), az ún. ® illatáldozati oltár a vaskorból (vsz. szénnel való fűtésre szolgáló cseréptartály volt), Atanachilinek, Habszim fiának és Nergal szolgájának akkád feliratos pecsétje. – A város múltjára csak az 1963-tól folyt újabb ásatások derítettek fényt: a legrégibb település nyomai a Kr. e. 27/26. sz.-ból származnak. Egymást követően 4 erődrendszer a korai bronzkortól. Kr. e. 2500 k. vsz. elhagyták a tell-t. A Kr. e. 17. sz. végén újra benépesült a város (hikszoszok); Kr. e. 1600–1468 között lerombolták (III. Tuthmószisz); Kr. e. 1300 után ismét fölépült, de a Kr. e. 12. sz. utolsó negyedében megint súlyos sérüléseket szenvedett (Debora énekének háttere?). Kr. e. 10. sz.: újra virágzásnak indult. Kr. e. 918: Sisák lerombolta. Fontos leletek: öntőforma termékenységi istenszobrok készítéséhez; egy kultikus központban 140 sertés csontjai; agyagtáblák alfabetikus, de az ugarititól eltérő ékírással írt szöveggel, vsz. a Kr. e. 12. sz.-ból.
