cséplődal, cséplőnóta
cséplődal, cséplőnóta: a mezei munkásdal időszakos foglalkozáshoz kötött csoportja, a cséplőrészesek életéről szóló alkalmi dal. A műfajilag rokon → aratódalokkal ellentétben számuk feltűnően kevés; nincs köztük → munkadal, hiányzik a kézi cséplés ábrázolása, a gépről inkább → balladák szólnak. A cséplődal ismert példái mind → invariánsok. A cséplődal két főszereplője: a gép és a gépész. A gépészt szólítják fel, amikor a legnehezebb munkán könnyíteni akarnak (Gépész uram, arra kérem magát: Ne etesse nagyon a masinát!...); rajta kárörvendeznek, ha géphiba miatt kényszerszünet van (Nem jó már a Tóth úr masinája, Eltörött a harmadik rostája...). Az aratódalokhoz hasonlóan a tudatosság kezdetibb szintjén vannak az aratórészesek → sztrájkdalai is (Vájsz úrnak a hírös részessei, Ott akarják a masinát hanni. Ha a masinámat itthagyjátok, Búzámbul a jó részt nem kapjátok!). Az aratórészesek bizonyos hányada cséplést is vállalt, így a végzésről szóló dalaik közösek (Kicsépeltük, kicsépeltük a földesúr búzáját...). – Irod. Katona Imre–Maróthy János–Szatmári Antal: A parasztdaltól a munkásdalig (Bp., 1968).
Katona Imre
