hüvelyesek
hüvelyesek: (főleg bab, lencse) szerepe a népi hitvilágban elsősorban „szemes” voltukon alapul (hasonlóan a → kásához → mákhoz); mint ilyenek, alkalmasak → termékenységvarázslásra és → bőségvarázslásra, valamint → rontásra, → rontás elhárítására. Az előbbi céllal összefüggésben főleg mint → karácsonyi és → újévi ételek kaptak szerepet, ilyesféle indokolásokkal: „sok pénzük legyen az újévben”, „szapora legyen a baromfi” stb.; de e magyarázatok lehetnek másodlagosak is, hiszen a hüvelyesek fogyasztását ilyenkor böjtös voltuk is indokolta. Elsődlegesen hiedelem jellegű viszont a hüvelyesekkel végzett rontás, ill. a → rontás másra hárítása a keresztúton, valamint a ház, istálló rontáselhárító körülszórása babbal. A főleg karácsonyi → tizenkettedre vonatkozó, de szórványosan máskor is (pl. néhol nagycsütörtökön) előforduló → tilalom (aki megszegi, kiütéses, fekélyes lesz) antik gyökerekig vezethető vissza (a hüvelyesek ebben az időszakban a halottak eledele, → halott etetése), de a mai Európában – nálunk is – már a szem-kiütések analógiás kapcsolatán alapul. → Áldozat jellegű gesztus a hüvelyesek (és → dió) karácsonyesti dobálása a mennyezetre, a szoba négy sarkába stb.; eredetileg a karácsony éjjelén a házat meglátogató → természetfeletti lények számára. (→ még: bab, → borsó)
Pócs Éva
