9. Temes vármegye visszaállítása.
9. Temes vármegye visszaállítása.
A hétéves háború 200 millió forint adósságba sülyesztette az államot. A rendkívüli pénzszükséglet és az állam magas igényei sok gondot okoztak Mária Teréziának, uralkodása utolsó éveiben. A Temesi-Bánságban alkalmazott osztrák kormányzati rendszer oly költséges volt, hogy a tartomány jövedelmei nemcsak nem fedezték a szükségletet, de évenként még fél millió forintot a kincstárnak kellett pótolni. Az adóhátralékot nem lehetett behajtani. 1777 derekán a Temesi-Bánság kormányelnöke panaszolta, hogy képtelen behajtani az adóhátralékot s az erdők, bányák és egyéb kincstári jószágok sem kezeltetnek úgy, hogy onnan elegendő jövedelmet lehetne remélni. Ugyanakkor az udv. kamara, a kanczellária és a helytartótanács főtisztviselői kijelentették, hogy a Temesi-Bánság bekebelezésével nagy megtakarítások, az államjövedelmek pontosabb beszolgáltatása és szaporítása s a kincstári jószágoknak könnyebb és jövedelmezőbb értékesítése lennének elérhetők. Más részről a magyar rendek a vámrendszer megváltoztatását kérelmező felirataikban szintén sürgették a Temesi-Bánság mielőbbi bekebelezését az anyaországba, mert a vámsorompó, mely e tartományt elkülöníti, tetemesen károsítja az országot. Mária Teréziának alkalom kínálkozott tehát a délmagyarországi részeknek visszacsatolására, miáltal az államkincstár érdekei és a magyar nemzet régi és sokszor sürgetett óhajtása is kielégítést nyernének. Leghathatósabban segítette elő a bekebelezés ügyét Mária Terézia kedvencz leányának, Krisztinának férje, Albert herczeg. A királynőnek a herczeghez intézett leveleiből bizonyos, hogy e befolyásos, nemes férfiú sokat lendített az ország épsége visszaállításán. 1777-ben nov. 3-án nejével Bécsbe utazva, kieszközölte a királynőnél az engedélyt, hogy a Bánság visszakapcsolása tárgyában javaslatot tehessen.
Albert herczeg megbízásából 1777 nov. 9-én Esterházy Ferencz m. udv. kanczellár, gróf Kollowrat udv. kamarai elnök és gróf Khevenhülller udvari főszámvevőszéki elnök mutatták be e javaslatot a királynőnek. A javaslat kedvező hatására történt, hogy Mária Terézia, kit negyvenévi kormányzása alatt sem az országgyűlések tekintélye, sem a magyar rendeknek sokszor ismételt kérelme, sem pedig a nemzet számos áldozatai nem tudták rábírni, hogy a Temesi-Bánságot visszaadja Szent-István koronájának, most egyszerre beleegyezett annak az anyaországba való bekebelezésébe.
Esterházy a hazafiúi öröm első pillanatában értesíti a nevezetes eseményről barátját, Nádasdy Ferencz horvát bánt, ki nov. 12-ki válaszában „határtalan örömét nyilvánítja, hogy a kanczellár leveléből a Temesi-Bánságnak Magyarországhoz leendő mielőbbi visszakapcsolása felől kellemes értesülést nyerhetett”. Az osztrák kormány részéről támasztott számos nehézség és az európai nagyhatalmaknak II. Frigyes porosz királyt Ausztria ellen segítő akcziója leküzdése után elrendelte a királynő, hogy a visszakapcsolás művét egy bizottság hajtsa végre. Ennek tagjai voltak : a királyi felség képviseletében gróf Niczky Kristóf, a m. udv. kamara képviseletében gróf Zichy Ferencz és Magyarország képviseletében Vöröss Antal alnádor egy alispánnal. 1778 márcz. 8-án írja a királynő Albert herczegnek: ,,– – Erősen eltökélt szándékom a Temesi Districtust a magyar szent korona ősi jogai alapján, félretéve most már minden bármily néven nevezendő akadályokat, Magyarországba bekebelezni, a közterhek viselése, törvénykezés és politika tekintetében magyar joghatóság alá rendelni. Remélni akarom, hogy Magyarországon senki sem fog találkozni, ki az ország javát szolgáló ezen önkéntes elhatározásomban föl ne ismerje és ne tisztelje szeretett, magyar népem iránt őszintén táplált érzelmeimnek újabb bizonyítékát”.
A Bánság megszüntetése.
Gróf Niczky előmunkálatai.
A visszaállítás ünnepe.
Az új tisztikar.
Az Urbárium.
II. József.
Kincstári jószágok eladása.
Török háborúk. 1788 és 1789.
II. József visszavonja rendeleteit.
II. Lipót
A szerb kongresszus
I. Ferencz
A franczia háborúk.
