Helené
Helené – vagy Helena, spártai királylány, majd királyné; anyja, Léda1 tojásban hozta a világra, miután Zeusz hattyú képében teherbe ejtette. Anyja férje, Tündareosz spártai király mint saját lányát nevelte fel. Olyan gyönyörű volt, hogy már zsenge korában elrabolta őt feleségének Thészeusz athéni király, de bátyjai, a Dioszkuroszok kiszabadították. Később Hellász minden királya Spártába tódult kérőnek; ~ végül Menelaosz felesége lett, férje pedig Tündareosz halála után Spárta királyságát örökölte. Kettejük lánya volt Hermioné. Egy ízben Parisz trójai királyfi Spártában vendégeskedett, és Menelaosz távollétét kihasználva megszöktette (más változat szerint elrabolta) ~t, és vele meg a királyi kincstárral Ciprust, Egyiptomot és Föníciát érintve, Trójába hajózott. ~ szépsége elbűvölte a trójaiakat, Priamosz sem volt hajlandó visszaszolgáltatni őt, amikor Menelaosz és Odüsszeusz érte jöttek, inkább vállalta a háborút. Mikor a harcok során Parisz elesett, ~ nem is gyászolta, hanem annak öccsével, Déiphobosszal élt tovább. Ennek házában talált rá férje Trója elfoglalásakor; a szeretőt megölte, de felesége szépsége úgy elbűvölte, hogy sose rótta fel neki hűtlenségét; Spártába visszatérve megújult szerelemben boldogan éltek tovább. – ~ megítélése az ókorban nem volt egységes. Homérosz az Iliászban elítéli, az Odüsszeiában idilli képet fest az idősödő házaspár boldogságáról. Euripidész több darabjában helyteleníti, hogy büntetlen maradt annyi tragédia okozója, egyikben viszont a mondának azt a változatát eleveníti fel, amely szerint nem is ~ járt Trójában, hanem csak Héra által készített szellemalakja, míg a valódi ~ hűségesen várta férjét Egyiptomban, ahová Hermész vitte őt. Ovidius áldozatnak tüntette fel (a Hősnők levelei c. művében egy erényeire büszke asszony utasítja vissza a csábító ajánlatát), Vergilius viszont keményen kárhoztatta; Dante a pokolba helyezte a szerelem halottai közé. Neve a Faust-történethez is hozzákapcsolódott. Már Marlowe Doctor Faustusában felbukkan; Goethénél az antik szépségeszmény megtestesítője lesz az alvilágból felidézett alakja. Fausttal való nászából született a költészet veszendő géniusza, Euphorion. Komikus hangvételben foglalkozik a kikapós asszony sorsával Erskine Heléna magánélete c. regénye.
